A fenti cím kicsit megtévesztő lehet, mert nem igazán a klasszikus triatlon számokról van szó, de mindenesetre három sportág szerepel benne. És hogy mi a cím apropója? Aki ma kint járt az utcán azt minden bizonnyal megérintette a tavasz lehelete.

    Akkor is ilyen idő volt. Talán '75 vagy '76 februárja volt. Ragyogó napsütés, 9 C-fok, szélmozgás semmi. Délután háromkor már mindenki átöltözve várta, hogy megjöjjön edzőnk, akit a háta mögött csak úgy emlegettünk: Gyula, a Duna fura ura. Hogy miért, az külön sztori, majd máskor.

Az első sportág:

A  nap még fönt járt a Hármashatár hegy fölött, amikor megjött, és vártuk az ukázt: 2 kör futás a Margitszigeten aztán erősítés. De nem! A zsebéből elővette a garázs kulcsát, széthúzta az ajtót, rámutatott a kajakokra és kiadta a napi penzumot: Irány a Hajógyári sziget. Meglepődve -mert azért nem mindennapos dolog februárban vízre szállni- vállunkra vettük a hajókat és lecaplattunk a stégre. Kicsit félve, kisujjunkkal a víz hőfokát méricskélve beültünk, elvackolódzunk, aztán két három bizonytalan csapás után hasítani kezdte a hajó orra vizet. A hullámokon meg-meg csillant az egyre alacsonyabban álló nap, a lapátokról szétfröccsenő víz meg mint megannyi szikra szóródott szét. A hajó könnyedén siklott, a hétvégi tanmedencés edzések után olyan furcsa volt, hogy minden húzással előrébb jutunk. Furcsa volt, hogy felnézve nem saját vicsorunkat látjuk a tükörben.

A második sportág:

A hajógyári belső ágban, már a híd fölött jártam, amikor bütött a krach. A kormánylapát beleakadt valamibe, és máris a háromfokos vízben találtam magam. Még most is érzem a milliónyi tüskét. Szerencsére a partközelben mentem fölfele, így két három méter ÚSZÁS után megvolt a part. Ruha le, víz ki a hajóból, vissza és tűz haza. Ha akkor lát a szövettségi kapitány, biztos meghív a válogatottba.

A harmadik sportág:

A stégnél ki a hajóbol, hajó ki a vízből aztán FUTÁS. Irány az öltöző, ahol a hely adottságainak köszönhetően volt egy gyógyvizes kismedence (magyarul brűgölő). Zsupsz bele. Aki csinált már ilyet tudja, hogy a hideg után a forró víz hasonlóan megrázó élmény, csak lassabban kezd el bizseregni, mint a hideg víz.

Hát ez volt az a spéci triatlon, ami a mai tavaszról eszembe jutott.

(Hazafelé, a kórház kerítésénél rigó fütyült! Már ott tudtam, hogyma jól fog esni a futás. Otthon aztán futószerkó és irány a Dunapart. Addigra följött a hold, belevigyorgott a képembe, amiről meg az jutott eszembe: ... Sajtból van a hold, Sajtból van a hold...Meg az is eszembe jutott: Mi az, világító, repülő rágcsáló? Hát "a hód az égen" 'Cipő')