Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 55 936 470 km-t sportoltatok
RushBoy futások
Julianus 50 (54) teljesítménytúra
DJ_RushBoy | 2007-03-31 13:33:37 | Nincs hozzászólás!

Nagymaros-Visegrád vasúti állomástól indult a túra, természetesen ezt is futva kívántam megtenni. Hosszú sor volt, de 8:00-kor indulásra szántam rá magam. Az út eleje az OKT-n ment, a jelzések tökéletesen követhetőek voltak, bár már többször jártam erre. A Hegyes-tetőre sikerült felfutnom megállás nélkül, útközben sok bíztatást kaptam a többi túrázótól, ami jól esett. Az ellenőrzőponton bekaptam egy szőlőcukrot, és indultam is tovább, meredeken lefele továbbra is a K-n. Lankásabb rész jött most, jól lehetett futni, a jelek jól követhetőek voltak, így hamarosan a Törökmezői th. kerthelyiségében pecsételtem. Kicsit frissítettem, majd tovább. Szerencsére fejből tudtam az utat a következő pontig, így csak a futásra kellett koncentrálnom. Kóspallag előtt volt a pont, és innentől sokáig a képzeletbeli P- jelzésen kellett menni Márianosztráig, de rettentő rossz volt e jelzés, az itiner semmit sem ért, szerencsére a színes Börzsöny térképemnek köszönhetően csak a szerencsének köszönhető (meg a tájékozódásomnak) hogy nem tévedtem el. Kész megváltás volt Márianosztrára érni, időközben a nap is erősen kisütött, hirtelen nagy meleg lett, ami a folyadékbevitelemet elkezdte szépen növelni. Itt egy idősebb úr bélyegzett, addig gyorsan vettem egy üdítőt a boltban, de hamarosan a nagy meleg miatt semmi nem maradt belőle. Továbbra is a piroson, kisebb-nagyobb emelkedők után jött a Koppány-nyereg, ahol meglepődtem a pontőrség láttán, de mint kiderült ezen a helyen ma még fogok járni kb. 20 km-rel később. Innen továbbra is a P- Nagybörzsönyig, a tó előtt kavarogtam rendesen vagy 10 percet, de az alig járható szúrós meredek út maradt az utolsó megoldás a 3-as elágazásban, gondoltam megnézem hátha van jel, és bingóó. Persze előtte semmi utalás nem volt erre. Kicsit mérgesen indultam tovább.. A puszta szélén haladva a Nagybörzsönyi tavat kerültem meg, majd pár perc múlva már Nagybörzsönybe voltam. Azt nem tudom hogy 1 km-en belül minek kellett 2 ellenörzőpontot kijelölni, de kissé meglepődtem amikor a templom helyett leértem a következő ponthoz, a tájházhoz. Mint kiderült a templomnál 2 lány volt, semmi utaló jel nem volt kitéve hogy ez mégis ellenörzőpont, és én ugye szépen továbbfutottam, de persze a helyes úton a P-on, így szó sem volt rövidítésről. A tájháznál idősebb pontőrök voltak, azt szerették volna hogy menjek vissza az előző ponthoz, úgyis itt van közel, de én nem tettem, mivel nem az én hibámból történt a kalamajka, így végülis aláírták nekem az üres helyet. Kicsit megpihentem és frissítettem itt. Tovább a "Börzsönyi Kék jelzést" kellett követni, amiből 24 km alatt láttam vagy 5-6 ot azt is elvétve.. Csodás!! A színes térképem sokat segített ismét. Nagybörzsönyből továbbindulva nem voltam a helyzet magaslatán, főleg hogy ez a falu nem a magyarságáról híres, minden második házból bömböl a jóóó kis ebéd előtti mulatós nóta. Egy megtermett cigány meg is kérdezi hogy "hovamegyek he"? Kirándulok.. Válaszoltam neki, de úgylátszik ő nem ismeri ezt a fogalmat, mert csak úgy nézett utánam. Kicsit belehúztam, hamar ki kellett érni ebből a nem éppen barátságos faluból. Innen egy jó unalmas emelkedős műút vissza a Koppány-nyeregig, ahol most már megkaptam a pecsétet. Visszafele kb. 1,5 km-en ugyanazon az úton kellett visszamenni mint amin jöttem 20 km-rel ezelőtt. Sok gyalogos túrázó köszönt, én is köszöntöm őket futva, jól esik a bíztatásuk, és a csodálkozásuk hogy én már visszafele járok. Majd elválik a két út, és megint a K-n megyek. Innentől már jobbak a jelek egy darabig, de valahogy nem megy már a futás. Nagyon meleg van, és futó--gyalogló kombinációban mozgok már csak, és a célig ez sajnos nem is változik. A Nagy Galla hegy megmászása után a lejtőn sem megy már semmi, Gazdag Tomi itt szépen el is húz mellettem, próbálok kicsit beáálni mögé, de nagyon megy, inkább lemaradtam 500 m után. Sajnos nehezítette a dolgot hogy az üdítőm is elfogyott, magyarul kezdtem csúnyán kiszáradni. Már olyakon törtem a fejem hogy a patakból kéne inni, mert a pont még arrébb lesz. Aztán utólértem az előttem haladó futó--gyalogosokat, és egyikőjük megmentett egy fél liter vízzel, köszönet neki, le is húztam két korty alatt. A pontig együtt gyalogoltunk, majd megpróbáltam valami futómozgást imitálni, így elléptem tőlük úgyahogy, de sajnos a sík terepeken is sokat bele kellett gyalogolnom, mivel a jobb oldalam csúnyán szúrt. Máskor jobban oda kell figyelnem ilyen melegben a frissítésekre, de nem számoltam ilyen idővel.. Azért meglepődtem mert így is sikerült jó időt mennem, köszönhetően annak hogy az első 20-ast toltam keményen. Összesítés: A Börzsöny gyönyörű, a jelzések pocsékok voltak ma.

54 km-- 6 óra 35 perc

Téry Ödön Emléktúra 50
DJ_RushBoy | 2007-03-24 15:37:13 | 2 hozzászólás

Téry Ödön Emléktúra 50

 

Kicsit késve keltem, és a rajtba még pont időben értem oda. A TTB Teammel köszöntöttük egymást, majd 8:05-kor indulásra szántam magam.

speti-vel, és olipapával indítottam, de hamarosan egyedül maradtam, olipapa ellépett, speti meg a saját tempóját mente, így maradtam középen :)

Hozzákell tennem már az elején hogy piszkosul rossz idő volt ma, nem sűrűn mondok ilyet, de az aszfalt az elején szinte megváltás volt. De hamarosan már a Remete szurdok bejáratánál pecsételtem. Itt utólértem, sőt meg is előztem olipapát, de a Remete hegy előtt a patakátkelésnél utólért, és köszönet is illeti hogy odaadta az egyik túrabotját, különben nemtom hogy szenvedtem volna át magamat a megáradt patakon. Felfele kemény mászás jött a Remete hegyre, hamar felértünk, de olipapa hamar tovaszállt, és később a látókörből is kikerült. Én utólértem először Pavuk Andiékat, majd a kocorászó yoyookát. Kicsit elbeszélgettünk egymással, örültünk egymásnak, de szerintem még jobban örültünk volna ha nem ilyen szutyok idő lett volna. Aztán jött egy kis szint, yoyooka tovaintett engem, és én mentem is mint a gép. Ezt a túrát edzésnek szántam a Mátrabércre, a szintek futása volt a célom. Persze ilyen rossz időben ez nem mindig valósult meg a csúszós talaj miatt.

Közben szépen hagytam el a túrázókat, csodálkozva néztem hogy elég sokan indultak a rossz idő ellenére. A Nagy-szénás alján a P- K- találkozásánál volt a pontőr. Pecsételtem, és mentem is. A tetőre felérve szükségem volt a térképre, mert bazi nagy köd volt, és jelzés max. a köveken volt, de ott se mindig. Szerencsére a térképet bújva hamar sikerült ezt a részt átvészelnem, innen vissza az erdőbe, a jelek jók voltak már innentől. László Szilvivel dumcsiztam egy keveset, örültem neki, mindig erőt ad, kedves csaj!! :-) Majd nemsoká sétálósékat értem utól, vele is beszélgettem egy keveset, hiszen most nem érdekelt hogy a végén mennyit megyek. Aztán ismét ismerősbe botlottam, gudluking szaporázta a lépteit. A meglepő az volt hogy a K- két vonalon is ment itt. Ő a régebbin ment, én az újon, de párhuzamosan haladtunk.  Így egy ideig csak távbeszélgettünk, majd amikor az ösvény összeszűkült, már nem kellett ordibálva dumálnunk :) Megbeszéltük a heti helyzetet, figyelmeztetett a kétes helyekre, majd tovaálltam. Csúnyán el voltam már ázva, ráadásul az eső ismét rákezdett keményen. Piliscsabára érve elő kellett vennem az itinert, mert jelzetlen rész jött. Valószínüleg kicsit hamar fordultam jobbra mint kellett volna, mert a sínekhez kiérve nem láttam semmiféle Klotildligeti állomást. Épp mentem volna tovább, mikor jött egy rövidítő futó lentről, és együtt futottunk a sínek mentén Klotildligetre, ahol kicsit megpihentem, a futó ment is tovább.

Innen indult a 25-ös táv, így sok turistával találkoztam. Persze ők még nem tudták milyen is kint lenni ebben a pocsék időben, de szerintem elég volt rám nézni, rólam minden lerítt :-) Csapzottan, átázva, de bizakodóan vágtam neki a maradék távnak.

A P+ jelzés minden volt, csak futásra alkalmas terület nem.. Én próbáltam futkorászni, kisebb-nagyobb sikerekkel. Majd Pilisszántó előtt elbizonytalanodtam, hirtelen gőzöm nem volt hogy merre, kiérve a tisztásra elkapott egy kemény zuhé, a Pilis térképem teljesen átázott, jelzés sehol, kezdtem ideges lenni, próbáltam a térképet lapozgatni, de az eltépődött, így fogtam, és kivágtam a francba mérgemben:) Nem sajnáltam, mert úgyis régi volt, terveztem az új kiadásút megvenni. Majd utólért egy gyalogos, aki nemrég járt erre, és tudta hogy merre, mint kiderült Pilisszántón át kellett vágni a régi piroson, de az új piros vhol elment balra, gondolom én hogy még a híd után(?). Így a következő 5 km-t gyalogosan tettem meg a fiúval, közben jókat beszélgettünk. Hamarosan visszajött az új piros jelzés, de még inkább maradtam a sráccal. P.sztkeresztre beérve kellemes meglepetés volt a leves, nagyon jól esett, köszönet a szervezőknek érte! A srác hamar továbbált, de innentől úgyis futni szerettem volna ismét. Kb. negyed óra pihenő után továbbindultam, bár nagyon sok kedvem nem volt a fűtött meleg étteremből az esős hideg útra továbbindulni. Innen Dobogókőre végig emelkedett a piros, de a leves visszaadta az energiámat, és nagyjából végig ment futva. A turista múzeumban átadták a következő pont pecsétjét is, mivel ilyen időben a pontőr nem szívesen őrködött volna nyitott helyen. A Szakó-nyereghez érve láttam hogy több választás van, de én maradtam inkább a P-on. Ha jobb idő lett volna akkor bevállaltam volna a Rám-szakadékot a Z-n, de így elég volt ez is. Persze a P- se volt ám semmi, néha zerge módjára szökkentem egyik oldalról a másikra, mivel csupa vzí, és sár volt minden. Kicsit unalmas, köves lejtőn végre elértem Dömöst, kiérve az aszfaltra sem kezdtem nagy sprintbe, szépen bekocogtam a kocsmába, ahol balkáni állapotok uralkodtak. Sok részeg állat összevissza dumált egymásnak, szinte a saját szavamat alig hallottam. Szerencsére hamar jött a busz, így átvettem a díjazást, és kb. 10 perc pihi után már a buszon voltam!

48,8 km-----> 1360 m-----> kerek 6 órás teljesítés.

Kemény túra volt ez, az időjárás nem fogadott a kegyeibe, de így legalább még büszkébb lehettem a teljesítésre! :)

Egyre bizakodóbb vagyok a Mátrabércre!

Mátrahegy 40 (43)
DJ_RushBoy | 2007-03-17 14:14:33 | 2 hozzászólás

Mátrahegy 40 (43) ----> 1922 m szint

Ott kezdem hogy 2 nap alatt 2 hegyi maraton :-) Ez volt a második, 2 nappal ezelőtt a Népek Tavaszán futottam egy 5:20-as időt.

Csütörtök este már próbálgattam a telószámokat az panziókba, de mindegyik teli volt.. Kicsit megijedve, de rászántam magam péntek délután az indulásra egy pulcsiba voltam, ami azért adott jelentőséget, mert Mátrafüredre érve este már piszkosul hideg volt, és nagyon reméltem hogy vhol találok még szállást. Előtte megvacsiztam abban az étteremben ahol a Téli Mátra előtti este, majd kezdődött a a szállásvadászat. 2 helyen el is utasítottak, kezdtem kicsit ideges lenni, felhúztam magam, majd betértem mindegy--mindegy alapon a Hotel Avar***-os szállodájába. Szállás az 5. emeleten volt hál'Isten turistaszállás, féltem az árát megkérdezni, de nagy kő esett le a szívemről mikor csak 4800-at mondtak, és mint kiderült ez tartalmazta a svédasztalos reggelit is másnap. Királyság! Hamar fekvés, másnap degeszre kajáltam magam reggel, majd indulás a rajtba. Útközben elég sok futót fedeztem fel, kicsit paráztam is hogy most aztán fel van adva a lecke :) Na de csapjunk a lovak közé!!

7:35-kor indultam el futva a rajttól. Útközben VadMalacékkal találkoztam. A Muzsla tetőhöz a tavalyról ismert S- vitt fel. Itt pecsét, és már futottam is tovább. A Rákóczi-forrásnál értem utól a TTB Team-et, akikkel már reggel találkoztam, az indulásom előtt. Sanci épp kipróbálta a forrásvíz-sörösüveg kombinációt, aleszkának két nagy puszi, sikerült b.eszterrel is szó szerint futólag megismerkedni, c20xe, és lutak pedig repesztett a mezőny elején jóval. (ha valakit kihagytam 1000 bocs, de kómás fejjel nehéz emlékezni).  Hamar jött a Sástó, majd Lajosházánál kicsit ténferegtem, de szerencsére a mögöttem jövő gyalogosok útbaigazítottak. Nagy, falevelekkel dúsított csúszós kis emelkedő jött a Köves-bércre fel, mögöttem 2 lehagyott futó.

Galyatetőre jó meredek szintet írt az itiner, de erre magamtól is rájöttem, mivel 900 m fölött fekszik. Jó formában éreztem magam, nem számítottam rá hogy így fog ma menni. Kissé megfáradva, de megtörtént Galyatatőre a kocogás, így a pontőrök itt is, mint még máshol is csodálkoztak hogy milyen magas a sorszámom :-) Jóóóó nagy kortyolás a frissítőből, majd Parádsasvárig meredek, ámde gyönyörű kilátásokban gazdag út jött a P+on. Az Autós Büfénél megmutattam, hogy nem csak az autósoké a világ, a futó is vehet magának üdítőt :) Parádóhután ismét kellett vennem üdítőt, mert bélpoklos voltam, és behúztam megint egyet. Innen már a célig kitartott nagy nehezen ez az egy. A P+ra kemény szintet írtak, így felkészültem a legrosszabbra a Pisztrángos-tóig. Bele-bele kocogva elhagytam jó sok embert, és megváltás volt, mikor észrevettem a tavat, és a pontőröket. Itt egy 5 perc pihi, lélekben is fel kellett készülnöm erre a jól ismert részre fel a Kékesre. Szerencsére valahogy sokkal jobban ment ez most mint a Téli Mátrán, ott 40 perc alatt lett meg behalva a végén, itt most 29 perc alatt, és az enyhébb részeken még kocogtam is rajta. Viszont azon meglepődtem hogy 2 futó, akik a Népek Tavasza 30-on futottak, és most is itt voltak, szó szerint megfutották a Kékesre fel az utat. Rossz volt nézni :) Félve rákérdeztem hogy 40-esek vagytok? Szerencsémre nemleges választ kaptam, és a 30-ason indultak, de piszkosul nyomták! Talán még jobban mint a Népek Tavaszán. Gondolom náluk mindennaposak a hegyi futások. No de azért a csúcson utólértem őket, persze ekkor már teáztak. Nekem is naggyon jól esett a meleg tea, a lehető legjobbkor jött, majd indultam is tovább. Innen végig lejtős út jött, a Vályús-kúttól a célig, Az utsó 6 km-en 32 perces időt futottam :)) Mikor kiértem a rossz köves részről a Mátrafüredi aszfaltra nagy sprintbe kezdtem, és úgy mentem már hogy a hazafele induló rövidtávosok árgus szemekkel néztek hogy ennek mi baja :)) Aztán jött is a cél, szó szerint befutás az asztalig, majd óra leállítva!

43,4 km----> 5 óra 17 perc, a matrahegy.hu-n megnéztem, és 2. legjobb időt mentem, el se hiszem!! Főleg egy hegyi maraton után.. Ez én lennék? Keltsetek fel, ez csak álom :-)

Népek Tavasza hegyi maraton
DJ_RushBoy | 2007-03-15 14:12:26 | Nincs hozzászólás!

Népek Tavasza 42/hegyi maraton- 1570 m- 6 óra szintidő

Ismét az 5:05-ös egri gyorsat választottam odafele, lassan ez a vonat már túravonat lesz nálam:) Még szerencsére időben 8:40-re értem a rajtba, ahol már sok turista volt, az idősebbtől a legfiatalabbakig minden korosztályt megtalálhatott a szemlélődő. A rajtban Kovács Lacival üdvözöltük egymást, aki csak egy példát említek a sok közül: Németh Csaba előtt ért be a Tortúra 65-ön 6:18-as idővel :)

Én még köszöntöttem az ismerősöket, majd Laci noszogatott hogy indulhatunk, így 8:45-kor már indultunk is.

Számomra épp megfelelő tempóban haladtunk, közbe beszélgettünk jókat, majd Laci megszólalt az első hegy futása közben, hogy ideje ráálni rendes futásra. Hát mondtam neki hogy további jó utat, mert én már most izzadtam mint a ló, pedig kb 2 km-t jöttünk, és tudtam hogy ehhez még sok mindent kell letennem az asztalra hogy így menjen mint neki. Na egyedül maradtam. Már durván kezdődött a túra, Fehérkőlápáig máris 4,8-414 volt az adat. 28 perc alatt sikerült az első pontra érnem, itt teával kínáltak. Nagyon jól jött mert eléggé kivett belőlem az eleje.

Innen jó kis lejtős út következett, igyekeztem is kihasználni. Kíváncsi lennék hogy a Z- kacskaringós útját hányan járták végig, ugyanis a gyalogosok 99%-a (én vagyok az 1%) akit láttam mind szépen átvágta függőlegesen lefelé, és gyanítom hogy a futók sem tettek másképp. No de én a maratonra jelentkeztem, és azt is szerettem volna teljesíteni, így szépen körbementem a zöldön. Majd a S-ra érve kicsit teketóriáztam hogy merre, de hamar leértem a műútra ahol balra fordultam, és hamarosan kezdődött a követketkező kemény mászás a Vesszősnél.

Itt utólértem Tibetéket, és még pár futót, és sok gyalogost. Jó kis tempóban haladtam fölfele, pedig 1,5-re 220m volt írva. De azért a végére megint sikerült leizzadnom mint a ló. Egy kis fújtatás a tetején, korty a frissítőmből, és futás tovább. Hamarosan áttértem a P+-ra, majd a P-ra. Utólértem SZAKEE-t, majd a futanetes alát, és Gandit, akik 30-on mentek. Eddig szupi jól ment. Azért utólért egy 3 tagú futókülönítmény, akik mentek mint a meszes, én a pontig követtem hátulról őket, de mint kiderült ők csak 30asok voltak. Itt értem utól a teljes futanet csoportot, akikkel egy kicsit együttmentem utána. Később elhagytam őket, és immár megint egyedül mentem. Elértem Jávorkúthoz ahol ismét sok turista pihent. (vmelyik túrán már jártam erre), majd Csipkéskutat is elhagytam. A műúton felfele ért utól meglepetésemre ismét Kovács Laci, a S-n vhol elkavart Lillafüred előtt. Úgy otthagyott mint a pinty, pár perc múlva már a hátát sem láttam, de annál inkább megpillantottam VadMalac hátát, majd a kanyarból hátrafordult, és mintha zsinóron húzták volna úgy eltűnt, a célig nem is láttam. Bánkúton többen betértek frissíteni a Büfébe, de senkit sem előztem meg,mivel egyből indultak is tovább a futók, de azért már többen képbe voltak. Én kihagytam a frissítést, zúztam tovább lefele immár a K-n. Utólértem, majd el is hagytam két futót, az egyikük eléggé kivolt, leesett a cukra.

Na és innen szémomra egy kacifántos rész jött. Elértem a K- és a Krom leágazását, nézem az itiner térképét jobbra mutat a K-romon. Nézem a saját legújabb kiadású Bükk térképemet, nem találom az utat, a K-rom nem is arra visz.. Itt vmi nem stimmel, elkezdtem idegeskedni. Utólért a 2 futó, az egyikük mondta hogy tovább a K-n. Szerencsére nem hallgattam rá, így tovább próbáltam keresni a térképen az utat. Megtaláltam Nyír-kőt ahol a pontnak kellene lennie, no de ez jelzetlen út a térképem szerint.. Utólértek a futanetesek. Kiderült hogy a régebbi Bükk térképeken ez az út a K-rom másik ága fölfele, de az új térképeken meg jelzetlen utat mutat.. Ez rohadt jó, elment vagy 10 perc a térkép lesegetésével, és még xar is.. Na úgy begurultam hogy megfutottam a nagy hegyet a Nyír-kőig, a futókat jól otthagyva.

Majd látom hogy 7.EP. Az meg hogy a ....-ba.. Mire teljesen kétségbeestem volna jött a pontőr a semmiből hogy rosszul rakták ki, ez a 3. pont.. Na szerencséje.. Reklamáltam neki az új Bükk térképemről, majd elővette a régit, és tényleg teljesen másak a jelzések.. Pff. Frissítettem, megjöttek a futanetesek, megcsodáltuk a gyönyörű kilátást, fényképezkedtünk, majd nyomás tovább. 21,4 - 994m - 2:38

Próbáltam most velük maradni, mert a vezetőjük Farkas tudta az utat, nekem meg ugye Garadnáig xar volt a térképem. Térdrombolós úton értük el Garadnát, majd a műútra térve többen elkezdtek őrülten futni, mintha a közelgő zsíroskenyér szaga csapta meg volna őket :)  Én maradtam a tempómnál, majd hamarosan jótt a pont, Garadnán a DVTK telep. Itt már aludtam is egyszer, a Bükk 50 túra előtt, ami innen indult. berzsoékat üdvözöltem immár 2.szor. Megálltunk kb 10 percre, de a tea isteni volt, meghozta a kedvem is úgy-ahogy. De a többiek noszogatták egymást hogy irány tovább, így hamarosan ismét útra keltünk.

Na innen jött a maradék szint, méghozzá 3,5 km-re 400 m szint.

Jujj nagyon kemény volt. Én, és egy Tamás nevű srác kihágtunk a többiek közül, és fogcsikorgatva küzdöttük feljebb magunkat. Rengeteg 30-ast megelőztünk, ők általában egy farönkön ültek, vagy kajáltak valamit. Hát ha gyalogoltam volna, lehet én sem tettem volna másképp. Mire teljesen kivoltam, megjött nagyon nehezen a pont, Örvénykő volt, ahol már egyszer ismét jártam. Itt megittam vagy fél liter üdítőt, de Tomi mondta hogy siessünk, mert bizony hiába jöttem jól, a szintidő nagyon kemény volt, és eléggé ki voltunk csúszva belőle, főleg ő meg a futanetesek. Nekem még tűrhető volt a helyzetem, bár abban a pillanatban nem így mértem föl a helyzetet. Innen szinte végig lejtő a célig, mentünk mint az állat, de meglepetésemre az utolsó pont előtt ismét Kovács Laci jelent meg mögöttünk, szegény ma nem volt a navigáció nagymestere, ismét eltévedt:(  A 4 perces ezreket súroltuk alulról, igyekeztünk Laci után menni, de ő nem ismer határokat, és nagggyon gyors!! Pedig már vagy 50 km volt a lábában :() Aztán nemsokára megkönnyebbülve beértünk a célba, Tominak 5 perce maradt a szintidőből, nekem 40(!!), a hamarosan beérkező futaneteseknek pedig csak 2. De nem ez a lényeg, hanem hogy teljesítve lett mindenkinek!

A célba buli, zene, zsíroskenyér, tea. Tominak köszi hogy kivitt a vasúthoz, így sikerült a 15:33-as gyorsat megkaparintanom.

Sikerült megcsinálnom ezt a kemény túrát, 5 óra 20 perc alatt lett meg! A szintidő is durva volt, nem is sikerült jópár futónak. Holnap Mátrahegy!! :-)

 

Bia 25 teljesítménytúra
DJ_RushBoy | 2007-03-11 15:07:59 | Nincs hozzászólás!
Vasárnap a Bia 25 nevű teljesítménytúrán vettem részt. Az elején egyből a szint háromnegyede leküzdésre került, így a végén már nyugodtan futhattam. Sikerült egy szupi jó időt mennem, pontosan 2 óra 29 perc lett. Most happy vagyok, és bizakodó!
Esti Futás
DJ_RushBoy | 2007-03-07 19:34:16 | 1 hozzászólás

2007-03-07

Ismét a tegnapelőtti körömet szerettem volna megcsinálni, mert olyan jól esett, és kíváncsi voltam hogy mennyire is emlékszek az útvonalra. Az eleje jól ment, megnéztem annak a 2 kis étteremnek az árlistáját amit mondtam. Hát, lehangoló, egy szárnyasétel 1300-nál kezdődik..Na de mentem tovább, nemsokára már megint a vasúti sínek mellett futottam a hosszú egyenesen. Egyszercsak elértem az átjárót, aminek a túloldalán Kelenvölgy van. Tegnapelőtt nem éltem a lehetőséggel, viszont ma egy szép lány haladt át előttem, és késztetést éreztem hogy átmenjek. Hát megtörtént a dolog.. Mármint az átjutás a túloldalra :) Nem épp színvonalas társaság a túloldalon, de maradtam a sín immár másik oldalán. Rájöttem hülyeség volt most átjönni ilyenkor éjjel, így megkerestem a következő aluljárót, ami kicsit arrébb volt, de meglett végül. Mit is mondjak.. Hosszú volt, büdös volt, félelmet gerjesztő volt. Mondtam magamba hogy ilyentájban erre soha többet. Mire a végefele értem, vki elkezdett rohanni mögöttem. Hátranéztem, nem nagyon figyeltem a csókát, csak hogy elég gyorsan jön. Na én is elkezdtem rohanni, a pulzusom valahova az egekbe szálhatott nyomban, mert egyből kizökkentem a laza futásból. Szerencsére a csávó másfele ment, és lám ahogy eltüntem, messziről figyeltem egyből gyaloglásra váltott.. Hát nemtom, de volt egy gyanúm hogy nem futószemély lehetett az ürge.. Nem is folytattam kifele a Dunapart fele az utam, hanem a zajos retkes büdös városon keresztül értem haza, a 7-es busz mentén futottam egészen hazáig. Ez most nem sikerült olyen jól mint tegnapelőtt, talán a meleg is közrejátszott, mert azért leizzadtam elég szépen, meg az az idióta csávó is elvette a kedvem. Lehet nem is engem akart, de ki tudja.. Azért futottam kb 8 kilcsit.

8 km----->0:48:00

Sárga futás Csiki-hegyektől a Virágos-nyeregig.
DJ_RushBoy | 2007-03-06 15:22:04 | Nincs hozzászólás!

Tegnap este nagyon fáradt lehettem, mivel megjelent az a gondolat a fejemben hogy milyen is lenne holnap futni egyet mondjuk végig a S- jelzésen kb. Virágos-nyeregig. Budai hg. térképen megnéztem, és nagyon messzinek tűnt a V.nyereg, de ha nem bírom max Hűvösvölgytől hazabuszozom.. A tervem az volt hogy a szinteket is mind megfussam, megkocogjam, joggoljam, ami ahogy megy.

Ma reggel 9:35-kor szálltam le a 88-as busz Csiki Csárdai állomásán, ahonnan indul a S- jelzés. Egyből meredeken indult fel a Csiki hegyek felé, de gondoltam jó lesz bemelegítésnek. Azért a Camelbak kis hátizsákomat elhoztam, két frissítőt helyeztem belé, de utam során nem zavart a hátizsák, mint ahogy nem is szokott. Szóval egyből jó meredeken indultam felfele, de mindig az motoszkált bennem hogy minden emelkedőnek vége lesz egyszer, és amíg ezen szöszöltem, már azon kaptam magam hogy vígan lefele futok. Elérve a Sorrentot, megcsodáltam a szép sziklaalakzatokat, és a csodás kilátást. Ekkor már kb. 380 m-en jártam. Ismét kisebb nagyobb emelkedők, majd bejött a P- ami szintén Budaörsről indult. Itt kicsit frissítettem, nyújtottam, majd irány tovább. A P- hamar elvált, folytattam utamat a S-n. Egy két túrázót köszöntök, akik meglepve néznek felém, amint futom a szinteket. Hát igen, ezért jöttem, nézzenek csak:) Elérek egy elágazáshoz, a Z+ Makkosmáriára invitál, de nem élek vele, de megjegyzem, végig utam során majdnem minden jelzésváltásnál fatáblák jelzik hogy az adott út hova visz, mennyi km. Ezért is szeretem a Budai hg-et. Nemsokára már a Csacsi rétnél járok. Itt nem is olyan régen jártam, az éjszakai Kitörés 60 túrán. Kicsit elbizonytalanodok, de emlékeim szerint lefele kell tartanom, és a térképem is megerősíti, így elindulok, és hamarosan ott is a jel. Viszont sajnálatos dolog hogy az erdészet még mindig nem volt képes azt a rengeteg famaradványt eltakarítani az útról, így összevissza kell másznom, meg ugrálnom közöttük.. Kíváncsi vagyok meddig áll az a förtelem ott az út közepén. Kis kavarás után meglelem a helyes utat, majd a Virág völgyben haladok. A tábla szerint innen kevesebb mint 2 km a János Hegy, de a P- jelen. Én maradok a szokásos S-nál. Persze később párhuzamosan ez is belekezd az emelkedésbe, nehogy jó dolgom legyen, de megkocogom, így én nyertem. Innen lejtőfutás Szépjuhásznéig, ahol hallom a kisvasút dudáját, így tudom hogy beindult a szezon. Tudtam hogy innen jön a nagy falat, föl a Nagy Hárs-hegyre. Fujtatok, izzadok, de szép óvatosan megy a kocogás, egészen a kilátóig, ahol kicsit izzadtan, de örömmel mondhatom hogy gyaloglás nélkül felértem. Ennek örömére felmegyek a kilátó tetejére, megiszom a fél üveg frissítőmet, megeszek egy kenyeret, és gyönyörködök a kilátásba. Kb. 15 percig le se jöttem. Na de menni kell tovább, nincs mese. Csúnya térdromboló szakasz jön innen lefelé egészen Hűvösvölgyig. Néha kicsit benyilal a térdem, kicsit maszírozom, óvatosabban kocogok, és mire leérek Hűvösvölgybe ismét minden rendben lesz. Innen megint kemény, meredek rész jön, és nem lankad egészen az Újlaki-hegyig. Durva rész volt ez, de ismétcsak büszke vagyok magamra, mert még a Határ nyereg utáni ultradurva emelkedőt is sikerült joggolni felfele. Innen már csak síkban futottam egész a Virágos-nyeregig, ahol visszanézve láttam a Nagy-hárs hegy kilátóját, és azon filóztam hogy milyen messze van már, és milyen hamar ideértem. A büfé sajnos zárva volt, de levezetésképp a K-rom jelzésen lefutottam Pesthidegkútra. A jelzés gyatra volt, már a felénél elvesztettem, de a busz meglett.

12:35-re voltam a Virágos-nyeregnél, kerek 3 óra alatt lett meg a Csiki csárdától az út. Igazából nem hajtottam meg magam, a kilátónál is pihentem egyet, néhol megálltam frissíteni. Ebben a szuper időben élvezet volt futni! A tervem sikerült, a szintek nem kezdtek ki nagyon velem (persze azért szuszogtam keményen néha). Bizakodó vagyok!

Esti futás
DJ_RushBoy | 2007-03-05 20:41:18 | Nincs hozzászólás!

2007-03-05-ét írunk. Napközben szuper idő volt, de lusta voltam kimenni a Kamaraerdőhöz futni egyet, inkább itt tespedtem egész nap a gép előtt, közben etettem magam ilyeken hogy úgyis sár van, majd futok holnap, meg stb..

Estefele jár, sötét van már, egyszercsak kinézek az ablakon, és azt látom hogy szuper jó csendes idő van odakint. Megjött a kedvem a futáshoz. Felkapom a Saucony cuccost, és indulok.. Hogy merre azt nem tudom, de mindenféle kis hangulatos utcácskába benézek itt a XI.ker Bornemissza tér közelében. Szépen egyenletesen kocogok, jól érzem magam, utam során 2 kis éttermet veszek észre, áradnak kifele a finomabbnál finomabb illatok, ki hinné hogy ilyen kis eldugott helyeken mennyi jó dolog van. Az árlistát nem nézem, ráér máskor. Tovább fedezem fel magamnak a kis utcácskákat, nézem a szebbnél szebb házakat, néhol belátok az ablakon, látok egy kis mozgást, majd egy kanyar, és ismét egy új utcába vagyok már. Egyszercsak kijutok a Kelenföld-Székesfehérvár vasútvonal mellé. A sín túloldalán Kelenvölgy, fiatalok kiabálnak, neszezek, úgy hallom mintha egy focimeccs folyna éppen. Hosszú egyenes szakaszt látok magam előtt, este van már, kihalt a táj, én ezt szeretem amikor nyugodtan tudok edzeni. Egyszercsak egy vonat zúg el mellettem, kizökkent az egyensúlyomból, de ahogy elmegy, ismét a magam ura vagyok. Egyszercsak meglátom az Albertfalva táblát, és hamarosan a 7-es busz végállomásánál vagyok, jobbra nézek, a sínek túloldalán már Kelenvölgy van, kedvet érzek hogy átfussak a túloldalra, de inkább majd máskor. Innen ismét becsöppenek a civilizációba, keresztezem a Fehérvári utat, majd a 6-os főút előtt megtorpanok, kicsit várni kell a lámpára, de ahogy zöldre vált, szabad utat kapok, és folytatom utamat tovább a Duna felé. Egyszercsak meglátok egy gátat balra, hosszúnak tűnik, kapóra jön. A Duna mellett futok, élvezem a látképet, a hold mutatja nekem az utat. Egy gyártelep mellett futok el, egy rottweiler kutya csahol felém, de szerencsére el van zárva, így megnyugodtam. Majd a gátfutásnak vége lett, nem volt vmi hosszú szakasz, kb 3 km-en át tartott. Ismét keresztezem a 6-os utat, majd a Kondorosi úton immár zajban végigfutok, elfutok az uszoda előtt, és megérkezem az utcámba, amely szerencsére jó hosszú, és én a közepénél lakok, így még egy kicsit nyújthattam lépteimet, kb. 10 km-t mehettem, az időm 0:55:25 lett.  Nem fáradtam el, rájöttem hogy kellenek ezek az esti kis futások!

Edzésnapló kezdete

DJ_RushBoy | 2007-03-05 20:39:39 | Nincs hozzászólás!
Na mától elkezdem vezetni az edzésnaplómat, remélem sok minden lesz benne.
2011-09 hó (1 bejegyzés)
2011-04 hó (1 bejegyzés)
2011-02 hó (1 bejegyzés)
2011-01 hó (2 bejegyzés)
2010-11 hó (1 bejegyzés)
2010-05 hó (2 bejegyzés)
2010-04 hó (1 bejegyzés)
2009-11 hó (4 bejegyzés)
2009-10 hó (1 bejegyzés)
2009-06 hó (1 bejegyzés)
2009-04 hó (2 bejegyzés)
2009-03 hó (1 bejegyzés)
2009-01 hó (1 bejegyzés)
2008-11 hó (1 bejegyzés)
2008-10 hó (1 bejegyzés)
2008-09 hó (1 bejegyzés)
2008-07 hó (1 bejegyzés)
2008-06 hó (1 bejegyzés)
2008-05 hó (1 bejegyzés)
2008-02 hó (1 bejegyzés)
2008-01 hó (2 bejegyzés)
2007-11 hó (2 bejegyzés)
2007-08 hó (2 bejegyzés)
2007-07 hó (1 bejegyzés)
2007-06 hó (3 bejegyzés)
2007-05 hó (2 bejegyzés)
2007-04 hó (3 bejegyzés)
2007-03 hó (9 bejegyzés)