Megújul az Edzésonline! Az új oldalakat és funkciókat elérheted ha ide kattintasz!

Már 55 933 698 km-t sportoltatok
Aszfaltbetyárkodásaim

Bácsi, maga rendőr?

gyaloggalopp | 2011-10-06 08:43:08 | 36 hozzászólás

Lubics Szilvi és a többiek felemelő sikerétől végre megkaptam azt a lendületet, ami kellett, hogy újra edzeni kezdjek. El is indultam tegnap, gondoltam, közben kitalálom, mit főzzek este, tervezgetem a jövő évet, ilyesmik... de aztán nem efgféléken túráztattam az agyamat, hanem olyan hülyeségeken, melyekkel napközben találkoztam. 

 

Például mindjárt itt van egy új jelenség, miszerint a már a tradicionális öltözködés terére is betette a lábát a nagy márkák keze. Vagy valami hasonló. Van ugyanis egy tiszteletre méltó úriember, egy harmincas indiai, akivel nap mint nap találkozom az Örsön, reggel vagy este, de mindig jön velem szembe, a fején pedig mindig egy tekintélyt parancsoló turbán csücsül békésen, csendben. Tőlem akár persze Fila táska is figyelhetne a buksiján, de tegnap csak lestem, mint haladó vámpír a vegaszövetség állófogadásán. Mert mit láttam? A muksó fején ott vigyorgott egy eredeti (?), hamisítatlan (???) ADIDAS turbán. A következő lépés szerintem a decathlonos KALENJI csador lesz, s a Quechua szári. És az akciós NEKI, esetleg REOBEK masni a gésaegyenruha hátára.

 

De van ám ennél nagyobb dolog is. Mindjárt az Árkád mögött található egy jobb sorsra érdemes üres placc. Korábban barkácsáruház volt ott, aztán kínai üzlet, most magyar ugar, miután pár éve eltolták az egészet onnan. Soha senki nem tudta megmondani, mit is akar oda csinálni az önkormányzat, ám most mozgolódás kezdődött - s azonmód bele is ragadt a kezdődés állapotába. Pár hete ugyanis valami muzeális teherautó lepett meg, ami a nagy tér csücskein fúrásokat végzett, először azt hittem, lecsavarozzák a területet, el ne lopja valaki. Aztán semmi, tegnapelőtt viszont elkezdték elkeríteni a teret. Kerítették, kerítették, ennél jobban a Berlini fal sem haladt annak idején, mikor is egyszer csak rádöbbentek, hogy nagyjából fele annyi kerítéselemet sikerült összetarhálniuk, mint amennyi kell. Mit lehet itt csinálni a cigánykeréken túl, tanakodtak, majd jött a megoldás: gyorsan odaállítottak a BELÉPNI TILOS táblák mellé három-három őrt, aki nem arra vigyáz, hogy a területen ne menjen át egy teremtett lélek sem, nem. Hanem arra, hogy a már felállított kerítéselemeket el ne találja lopni valami helyi gyűjtő, hogy elvigye a sarki színesfémmúzeumba.

 

Na ehhez a hülyeséghez képest igazán semmiség az, hogy a csúfos almádi vonaglásom után kitaláltam, hogy idén is elfutok Ózdra a hó végén, ami 151 kilométer. Hogy helyrebillenjen bennem a kizökkent idő, vagy mondhatnám, visszatérjen az önbizalmam.

 

Azt a viccet mindenki ismeri, amikor a kisfiú megkérdez egy férfit:
-Bácsi, maga rendőr? - Mire az:
-Mi?... Ja, nem, csak elbambultam.

 

Almádi után valahogy úgy vagyok, hogy még az idén tudni akarom, hogy tényleg nem vagyok képes 120 kilométert sem lefutni jelenleg, vagy csak akkor nem sikerült. Az idő nem lesz lényeges, bár azért 14 órán belül jó volna, de a fő, hogy nem nagyon akarok agonizálni, sétálni és effélléket végezni. Mert a verseny óta bánt, hogy ennyire gyengére sikerült az a 12 órásom, s azóta van bennem, hogy én igenis tudok futni, csak akkor valami nem sikerült.

 

Mert azóta simán el tudom képzelni, hogy bárki megkérdezi tőlem:
-Béla, te TÉNYLEG csak ennyire voltál képes? - De én válaszolok hamar:
-Mi?... Ja, nem, csak elbambultam. 

36 hozzászólás

Bozót 4827 napja
Bozót képe

Szerintem is csak elbambultál :) De ha 150km futás kell ahhoz, hogy elhidd, hát szaladj! :)

(amúgy a viccet és bölcsésszel ismertem....)

TiGör 4827 napja
TiGör képe

Jajj Béla! Persze azt megértem, hogy ott van benned a hiány, de bizonyítanod nem kell, mert TUDJUK, hogy csak elbambultál, és okkal. Apa lettél, ez nem kis dolog!

A másik: Lubics Szilvitől én is padlón vagyok, vagy a fellegekben, ahogy tetszik. :) Irtóra vonz a teljesítménye, a sikere, és olyan lelkesedést érzek magamban, hogy tényleg csak a növekedő pocakom tud gátat szabni, hogy ne csináljak valami nagy őrültséget. ;)

Szerintem a türelem jó dolog, van még mit tanulnom/tanulnunk? ;)

Jó vagy és kész, ezt idén többször is megmutattad (24h, UB). Azokra koncentrálj! Aztán jövőre ráér az a bizonyítás.. ;)

Bozót 4827 napja
Bozót képe

Szilvi eredményében az a félelmetes, hogy az ember olvassa, nézi és simán elhiszi, hogy ő is képes lenne rá. No persze, ha ez az ember történetesen Vera, akkor tényleg nincs semmi gáz, de ha nem, hát nagyot lehetne puffanni a fellegekből :))

zilaci 4827 napja
zilaci képe

Velem mindig furcsa tréfákat űztek az ilyen "futnom kell hosszút, hogy hinni tudjak magamban" című futások. De kívánom, hogy Te megtaláld a 150 kili során a választ. :)

Szilvi eredménye? Igen, sokak számára inspiráló... Kérdés, hányan vállalnák, vállaljuk azt a napi rutint, amit Ő, ezért az eredményért? Azt hiszem, az nehezebb, mint Spártába elfutni.

gyaloggalopp 4827 napja
gyaloggalopp képe

Zilaci, az azért biztató, hogy várom azt a futást, örömmel készülök rá.

Én eldöntöttem, hogy nem vállalom be a napi rutint, legalábbis az olyasfajta napi rutint, mint szilvi - bár nem tudom, hogy pontosan hogyan is edz ő. De én nem vállalom, egy-két napnál tovább sosem látom az edzéseimet, sőt, mostanában, mert megtehetem, úgy megyek haza, hogy vagy futok, vagy nem. Persze konszenzusra kell jutnom majd magammal, ha jövőre Sárváron helyt akarok állni, de addig szerencsére most tényleg örömfuthatok egy kicsit. :)

Bozót 4827 napja
Bozót képe

Na ez az! (jé, egyetértek Zilacival - pezsgőt! ) Lekúszni valahogy azt a 246kilométert egy dolog, de úgy állni oda, hogy mindent megtettem a siker érdekében, ahhoz kell a szigorú napirend, a következetes munka. Szilvi magasra tette a lécet, no nem azért, mintha nagyobbat akarnék ugrani, de valahogy kijelöl egy szinvonalat  ami kötelez. 

  ööö, bocs ha barmo érthetetlen voltam...

Bozót 4827 napja
Bozót képe

barmo=baromi  (mondom én, hogy érthetetlen...ah)

zilaci 4827 napja
zilaci képe

Bozót, maga ne csinálja ezt velem így ebéd közben, tisztára zavarba hoz.

Nem tudom, lehet-e anélkül valódi eredményt elérni, hogy a futás napi rutinná ne váljon. Furán hangzik, de a futók zömének sokkal nagyobb akaraterő kell a (hatékony) véletlenszerűen megtett edzésekhez, mint amikor az edzés a napi rendszer egyik időre pontosan behatárolt eleme.
Szerintem aki javítani akar az edzésein, ez az első lépés kell, hogy legyen. Egy precíz edzésritmus, rendszerbe foglalt edzésidőpontok kialakítása. Tudnia kell előre a szervezetének, mikor fog legközelebb futni - és ez talán még fontosabb, mint maga az edzésterv.

Bozót 4827 napja
Bozót képe

Rátapintott - NEM, nem arra! jajj, maga Csacsinszka :) - Nem tudom, lehet-e anélkül valódi eredményt elérni, hogy a futás napi rutinná ne váljon   Hogy definiálná a valódi eredményt? Az emberi szervezet szerintem - és ebben tudom, hogy van aki egyetért velem - kifejezetten alkalmas az ad-hoc nagy teljesítmény leadására, elviselésére. Azt gondolom, többeknek sikerülne "csak úgy" letolni egy maratont (vagy mást) , mint hosszú hetek, hónapok következetes, fokozatosan növelt edzésmunkáját elvégezni sérülés, motiváció-vesztés, feladás nélkül. 

Bozót 4827 napja
Bozót képe

vagyis Csacsinszky ...legalábbis ha jól vagyok informálva :P

gyaloggalopp 4827 napja
gyaloggalopp képe

Nem ördöngősség, amit ti itten írtok, szerintem is úgy van az, hogy ha valaki úgy akar odaállni a rajthoz, hogy tudja: mindent megtett annak érdekében, hogy jól teljesítsen, akkor kell valamiféle terv, amire azt mondom: megcsináltam, vagy esetleg nem csináltam meg. Enélkül hiányozhat a megfelelő önbizalom. Szilvi eltervezte, felkészült, lefutotta, megcsinálta. De abban vitatkoznék veled, Laci, hogy teljes mértékben szükséges a napi rutin - bár magammal is vitázom most eme téren, hiszen nekem is megvolt mondjuk nyár végéig a napi rutin, tudtam, mennyi és milyen edzést akarok elvégezni adott héten -, valamelyest lehet ezt érzésből is csinálni. Éppen akkor mit érzek, mire van szükségem. Csak itt akkor hiányzik kicsit a céltudatosság. Itt billen a lélek edzése felé nálam a mérleg a test edzése felől. Lehet, hogy nem KÉNE gyors, hosszú résztávedzést csinálnom, de mégis KELL a lelkemnek, mert közben csodálatos gondolatok fogalmazódnak meg bennem egy későbbi verseny kapcsán. A kettő közt pedig, hogy hol a határ... a fene sem tudja. Test és lélek edzése... Szilvinél tuti, hogy megfelelőek voltak az arányok. :)

zilaci 4827 napja
zilaci képe

Bozót, szívem csücske, maga mit tart valódi eredménynek?
Az egyszer valahogy, bárhogy "letolt" maratont vagy bármi mást - vagy a megalapozott, akár hosszú éveken át tartó teljesítőképességet?
Az előzőt én a hirtelen felindulásból elkövetett súlyos testi sértés kategóriájába sorolom.
Egyetértünk - hosszú percekig gondolkoztam, leírjam-e ezt a szót magának... :P - szóval egyetértünk abban, hogy nem kell mindenáron következetesség és napi rutin egy nagy "teljesítményhez". De az még nem "eredmény".
Már, ha ilyen szemtelenül fiatalon is tetszik már érteni a különbséget. :)

Béla, nálam jobban kevesen értik, amit írsz. A lélek edzése... De ez csak akkor játszik, ha a tested már bármire képes. Te ilyen vagy.
De félelmetes belegondolni, mi lenne, ha most sokan motivációt éreznének, hogy Szilvi példáján felbuzdulva óriási célokat tűzzenek ki maguk elé, mondván, a lelkük majd messzire viszi őket. És otthon vizualizálják a maratoni célfeliratot, a tihanyi befutót vagy éppen Leonidasz szobrát... És bíznak a pozitív gondolkodásban, meg hogy a lélek megsúgja, mit tegyenek...
Csak éppen elfelejtenének pozitívan cselekedni - rendszeresen, alázattal, naponta. :)

Messzire kanyarodtunk, de tudom, hogy Ti értitek, miről írok. Igen, talán még Bozót is... :))

gyaloggalopp 4827 napja
gyaloggalopp képe

Leírtad a megfelelő szót, köszönöm: alázat. Anélkül semmi nem megy igazán. Az az, ami összehangolja a test és a lélek edzését, nem? Az alázat, az akarat és az öröm. Bármilyen öröm. (Tényleg messze járunk az Adidas turbántól, de bánja a fene. :-))

TiGör 4827 napja
TiGör képe

:)

Szilviben az a motíváló, hogy ki tudja hozni magából a maximumot. Szerintem ez az igazi teljesítmény. Ehhez persze komoly munka, fej, kitartás, cél és tudás szükséges. Nála valahogy ez mind összeállt.

Én tudom, hogy erre nem lennék képes, mármint, hogy kihozzam magamból a maximumot. Ismerem a hiányaimat. Pl. lustaság, nem szeretek szenvedni, pláne nem edzésen, nem vagyok igazán kitartó, nincs elegendő tudásom, és fejben sem mindig vagyok erős. De egy ilyen teljesítmény mindenképp motíválja az embert arra, hogy kicsit magába nézzen: na én mire lennék képes? Persze ott a feltételes mód, és nem biztos, hogy realizálódni fog. :)

Béla, te mire lennél képes? :)

gyaloggalopp 4827 napja
gyaloggalopp képe

Vera, jövőre meglátod.
Remélem. ;-)

Még a fejem gyenge, azt hiszem. Most ütöm a falba  edzem épp, hogy jövőre az se legyen gond.

Kicsilány86 4827 napja
Kicsilány86 képe

Nagyon jó volt olvasni értekezéseteket! Mennyit tanultam belőle! Köszönöm! :D

tsoma 4826 napja
tsoma képe

Tehát fúrtak - keresték a lakatot, amit ráláncolhatsz az Almádi bambulásra.

Nem kapták meg. És eldöntötték, hogy bekeritik az Almádis gondolataidat: mivel napról napra csak dagad, rosszul számitották ki a 'nyersanyag' szükségletet. Most őrzik a rendőrök, nehogy valakit tovább fertőzzön.

Kegyelmezz - töröld a memóriát, telepits új operációs rendszert, csinálj bármit - Almádi lesz jövőre is, és most csak az lehet mérvadó!

 

Bozót 4826 napja
Bozót képe

Zilaci, értem én, persze, csak kíváncsi voltam, hogy magyarázza  abizonyítványt - Négyes, leülhet! :)

Szóval ha heti két tíz kilis edzéssel éri el ezt Szilvi vagy Béla vagy Runner42Attila akkor az nem valódi eredmény? Akkor Lőw András egy évek óta tartó súlyos testi sértést követ el?  Az ultrafutás annyira fiatal és amatőr sportág (jelen formájában értem, tudom, hogy egyébként nem új) hogy talán még kevésbé fekete-fehér, még kevésbé skatulyázható, mint klasszikusabb társaik.

Ami a test és lélek témát illeti, számomra nagyon bejön a szomszédban Olitól olvasott szössz, így megosztom veletek:

"A hegy előtt már megtört a lelkem, nagyon lelassultam. 10-20 km-t mentem a halálzónában, nem keveset a záróbuszt jelentő rendőrautó előtt. Ez végképp felőrőlt, csak azt láttam hogy milyen sok van még. Azt hittem, hogy elég erős vagyok fejben, és az majd továbbvisz, de kiderült hogy abban sem vagyok elég jó."(Lesi Zoli)

 

Szerintem az ultrákban ez a nagy bizonytalanság és a borulás mindenkori lehetősége egy igen nagy vonzerő. Biztosra menni snassz, ha így lenne, szerintem közel nem vonzana ennyi versenyzőt a dolog, vagy nem ilyen típusú embereket. A lassulás igen ritkán következik be lelki okok miatt. (Mondjuk ha az elején túlvállaljuk magunk, mert nincs kellő pszichés kontroll a tempón, az más kérdés, ilyen értelemben ekkor lelki az ok.) A tempó lehet ideig óráig az akaraterő kérdése, de alapvetően a fizikum szabályoz, nincs mese. Ilyen a biológia. Nem hiszem, hogy aki eljut erre a versenyre és egyáltalán komolyan ultrázik, ne lenne kő kemény fejben. Edzeni, edzeni, edzeni. Ennyi. Persze okosan. A mentális tényezők inkább a mindennapokban kapnak komoly szerepet. A napi edzésekhez komoly elszántság kell, ha ezek meg vannak rendben, a verseny is sokkal biztosabb lesz. Ezt a napi elszántságot nem csak belső tényezők befolyásolják. Mindenkinek mások a felkészülési körülményei, lelki szinten is van akin kevesebb, van akin több a teher. Más és más mennyit tud a versennyel foglalkozni az élet egyéb dolgai mellett a futó. Ezeket fontos amennyire lehet letisztázni.

Hogy fejben milyen erős egy versenyző, nem mérhető kívülről. Ez a megfoghatatlan, mérhetetlen tényező sok mindenre lehetőséget teremt. Lehet erre fogni ha jól, vagy ha rosszul szerepel valaki. Ettől azonban óva intek mindenkit! Mindennek meg van a maga oka. Persze lehet lelki ok és fizikális egyaránt. Viszont az arány 10%- 90%. A "fejben dől el" szlogen jól hangzik, de ritkán igaz ebben a műfajban. Nem sakkverseny ez. Vannak sportok, ahol a sportpszichológia fontos tényező, főleg a csapatsportoknál. Az ultránál úgy érzem maga a sport szépen kiválogat, aki fogékony az utrázásra és eljut a Spartathlonig, az eleve "kőfejű". Itt fejben mindenki helyén van, sőt, az intelektum dominál, még a spiritualitás is megjelenik a futóknál. Többek vagyunk fejben, többnek kell lennünk, mint az átlag mást sportoló. Monotóniatűrés, fájdalmak, céltudatosság, kialvatlanság és csomó szichés plusz küzdelem, ami más sportban nincs ilyen arányban. Ha épp az adott pillanatban nincs valaki rendesen fejben, az sem akaratgyengeség, hanem a koncentrációt befolyásoló rövidtávú tényező hatása (pl rossz hír, kialvatlanság, vércukorszint ingadozás, stb), ami nem áll fönt konstans az egyén személyiségében. Ezek szerencsére többé kevésbé akár a helyszínen is orvosolhatók praktikákkal. Ha nem ilyen körülmény miatt történt a feladás, akkor a fizikumban kell keresni a jövőre nézve megoldást. (Olipapa, Index, Spartathlon topik)

 

gyaloggalopp 4826 napja
gyaloggalopp képe

Ezzel konkrétan nem értek egyet:
"A lassulás igen ritkán következik be lelki okok miatt. (Mondjuk ha az elején túlvállaljuk magunk, mert nincs kellő pszichés kontroll a tempón, az más kérdés, ilyen értelemben ekkor lelki az ok.) A tempó lehet ideig óráig az akaraterő kérdése, de alapvetően a fizikum szabályoz, nincs mese. Ilyen a biológia. Nem hiszem, hogy aki eljut erre a versenyre és egyáltalán komolyan ultrázik, ne lenne kő kemény fejben." - Lásd Farkast, aki feladta. Nem volna kőkemény fejben? És gondoljunk azokra, akik azt hiszik, hogy elégtelen felkészülés után majd a Nagy Cél fogja megsokszorozni az erejüket, a lelkesedés és hasonlók. Ugyan már. Erőelfogyás, lelassulás... motivációhiány. Ha nem tudod magad kellőképp motiválni, akkor gyenge a fejed, hiába edzettél eleget. Mert arra igenis készülni kell fejben, hogy 10-20 órát körözgetek vagy 20-30 órát futogatok a hegyeken. Hiába vagy edzett, ha nem akarod, három óra múlva, egy egészséges fáradtsággal azt mondod: elég. Ha kicsit odalépsz neki agyban, akkor hat óra múlva. De onnantól koncentrálni kell, nem keveset, mert fáradsz, fáradsz, a tested normálisan nem akarna már menni, mert ugye: MINEK? Hülyeség. Maga a test nem kívánja a versenyzést, az extrém terhelést. Azt az agyad, a szíved akarja.

Épp ezért avval sem értek egyet, hogy 10-90 volna az arány. Több, mint tíz és kevesebb, mint kilencven. Nálam legalábbis bizonyosan. Bár jó, hogy ezt ide írom, s nem oda, Olipapának... Ő, bár nem ismerem, csak hírből, gondolom, a tervszerű edzés híve - nagyon helyesen. Szilvi pláne. Én meg az örömedzésé, s érzek azért eredményt így is. félmaratoni, maratoni aratoni edzésekkel - a szívet, lelkesedést, akaratot kiiktatva - nem tudtam volna mondjuk Borison 6 percet hozni csak az utolsó négy kilométeren a Balcsin. Sokkal, sokkal több van a fejben, mint sokan hinnénk, úgy gondolom.

(Hm. Ezt lehet, mégis átmásolom a szomszédba is. Vitatkozik az amatőr a profival. :)) 

 

Molnartomasz 4826 napja
Molnartomasz képe

En csak mint kivulallo kocogo merem megjegyezni, én elmentettem magamnak Zilaci "A futasnak a mindennapi napirendbe valo konkret beilleszteset", mert en pl reg olvastam ilyen celratoro, jo osszefoglalast .( Mondjuk én edzeni sem tudok a lab-serulesem miatt.)

Bozót 4826 napja
Bozót képe

Szerintem Oli amikor azt írja, "aki eljut idáig és komoylan ultrázik" akkor feltételezi a sokszori sokórás edzéseket is amivel a hosszútávú terhelésre, a táv és a brutál hosszú idő demoralizáló, demotiváló hatásaira fel lehet készülni. Tehát kvázi azt mondja, aki fejben van olyan erős, hogy ezt edzésként vállalja és teljesítse annak a versenyen már nem fejben lesznek gondjai.

zilaci 4826 napja
zilaci képe

Kevés időm van, meg akarom ma délelőtt állítani a japán yen zuhanását :), ezért most csak bemásolok ide valamit, amit régen írtam le, de ma is így érzem.

Ultrát futni veszélyes.
Rendkívül sok sérüléssel járhat, lassú, kétséges gyógyulással. A nagy és hosszantartó erőkifejtés miatt könnyen kiéghet az ember, hónapok telhetnek el motiválatlanul, kételyekkel, céltalanul.
Ráadásul az ultraversenyek szerintem sokszor csalódással zárulnak. Ugye, könnyű kimondani: csak hat vagy hét perces ezreket kell futni, ez nevetséges, ezt bármikor – aztán amikor odakerül az ember, vért izzad a szintidőért.
És a célbaérkezés – nos, azt sem mindig úgy képzeljük előre...
A legnagyobb baj szerintem az, ha az ultrától valami mást várunk, mint az valójában.
Az ultra nem útkeresés, nem rejti a boldogság kék madarát, nem leszünk tőle nagyok vagy hősök.
Sőt. Sebezhetővé és alázatossá tehet.

De ultrát futni mégis csodálatos. Amikor megtapasztalod az önnön nevetséges gyengeségedet, kicsinységedet, és lehajtott fejjel, csoszogva botorkálsz az út szélén a könnyeiddel küszködve – és talán utolsó helyen, de beérsz mégis a célba... Valamilyen kivilágított, zenétől hangos helyre, ahol vadidegen emberek ugranak a nyakadba, amitől ismét könnyek szöknek a szemedbe, talán nem is a boldogságtól, hanem mert úgy belenyilallt az izmaidba a fájdalom...
Az azért mégis jó.
Az ultrafutásnak szerintem elsősorban lélektani előnyei vannak.
Ultrát nem lehet hazudni. Ezt nem lehet dühből, haragból futni. A végletekig lecsupaszíthatja a lelkedet – megmutatja - tessék, ilyen vagy: bohóc vagy éppen magányos, segítőkész, erős akaratú.
És kiszolgáltatott.
Az ultra szép és őszinte. De kegyetlenül.

Fel kell rá készülni.


Az utolsó mondat a lényeg.

Bozót 4826 napja
Bozót képe

És belerondítok a maga szép mondanivalójába megint...mert bár olvastam már ezt az írást és tudtam mi következik  a végére még is azt köhintettem volna hozzá, EZ az amire nem lehet felkészülni.

zilaci 4826 napja
zilaci képe

Álmaim netovábbja, a "felkészülni" itt, az én nyelvemen nem azt jelenti, hogy elkerülni, megóvni magunkat tőle.
De jelenti azt, hogy tudjak róla, készüljek fel rá, hogy bizony, valami olyan jön...
Amivel nem biztos, hogy lesz erőm szembenézni.

gyaloggalopp 4826 napja
gyaloggalopp képe

De, de igen, fel lehet rá készülni. A probléma csak az, hogy folyamatosan készülni kell rá, s sosincs olyan, hogy készen vagy. Arra az adott feladatra talán, de az ultrafutásra teljesen sosem. 

Bozót 4826 napja
Bozót képe

Az én nyelvemen se...

zilaci 4826 napja
zilaci képe

:) Akkor már megint egyetértünk. Főztem gombalevest. Vigyek át? Veszek hozzá Adidas turbánt.

gyaloggalopp 4826 napja
gyaloggalopp képe

Az én nyelvemen meg a gombaleves erdei szekfűgombából van. És látom ám, hogy ki akartok hagyni az ebédből! :-P

zilaci 4826 napja
zilaci képe

Gyere. Bozót talán tud puszedlit sütni Neked. :)

Molnartomasz 4826 napja
Molnartomasz képe

Megint nagyon jo a Zilaci iras! Megint elmentettem!

(Mondjuk engem az ultrazas egyelore "nem fenyeget".)

gyaloggalopp 4826 napja
gyaloggalopp képe

Zilaci, Bozót látjátok? Erről beszélek: ma futás helyett simán babázhattam és kacsapecsenyét csinálhattam, mert úgy éreztem, nincs kedvem kimenni a hirtelen támadt rossz időbe. És ettől még jól érzem magam, s nem érzem, hogy egy betervezett 25 kilométer elmaradása visszavetne bármiben. És jó esetben a "komoly" felkészülési időszakban is megcsinálom ugyanezt. :)

Bozót 4826 napja
Bozót képe

Kacsapecsenyét? Menne a gombaleveshez :) Puszedlit süthetek még, és tele a pinyó itallal. Hányra jöttök ebédelni? :P

gyaloggalopp 4825 napja
gyaloggalopp képe

Á, közben eljöttem már Ózdra... majd legközelebb. :)

monique 4823 napja
monique képe

ez érdekes volt:)

 

Bozót, nem voltál "baromi érthetetlen" egyáltalán; nekem is nagyon tetszik, ha valaki következetesen edz és meglesz az eredménye a végén. én az első felénél tartok még csak... imádom az edzéstervemet végrehajtani, úgy, hogy közben figyelek arra is, hogy mit érzek-érzékelek az edzéseim során (tehát kell egyfajta rugalmasság is, hogy tudj változtatni ha szükséges, de mindig a tervet és célokat szem előtt tartva). közben remélhetőleg ennek a hozzáállásnak eredményeképpen, a célok azért kezdenek közelebb kerülni, és ez is nagyon jó érzés...a sikerélmény nagyon kell az úton levés közben is. 
persze néha gondolok arra hogy de jó lenne csak simán szupertehetségesnek lenni, és heti 2x10km-ből csinálni vmit. :D de amúgy őszinte leszek, nemhiszem, hogy a kb. heti 2x10-ből el lehet olyanokat érni, mint amit lubics szilvi ért el a versenyein. és talán jobb is ez így, mert pont az a lényeg, azt akartam kifejezni, hogy nagyon lehet élvezni az utat is a cél felé, a munkát, és nemcsak azt, hanem az élményeket, amik az edzések közben érnek. ezt így együtt talán bizonyos szempontból még jobban is lehet élvezni, mint amikor a célt eléred, mert ugyan nekem még nincs ebben sok tapasztalatom, de nyilván a verseny jóval rövidebb idő, mint amennyi időt az edzésmunka előtte igénybe vesz... így kevesebb alkalmad van átélni az élményt. viszont lehet h cserébe sokkal-sokkal intenzívebb az a rövidebb élmény h elérted a célod :) nem tudom, itt még nem tartok. majd egyszer. :) (persze a kisebb céloknál is érzek vmi hasonlót)

 

és még amit hozzátennék az az, hogy ahogy a célod eléred, abban legalább ugyanannyi a mentális, mint a fizikai tényező. nem sok ember olyan extrémszupertehetséges h kevés edzésből csináljon nagyot (sőt igazán nagyot biztos h senki sem fog kevés munkából), és őket leszámítva a mentális tényező nagyon fontos, hogy normálisan és hatékonyan készüljön fel az ember. aztán a versenyre ugyanez igaz, ott is ugyanennyire fontos. megtervezed, hogyan csinálod meg a versenyt, ezt is helyesen és hatékonyan tervezed meg, és aztán végrehajtod, és azt is jól, és persze menet közben változtatsz, ha szükséges, meg hogy egyáltalán időben észreveszed. ez mind, mind mentális. meg persze a küzdés képessége is mentális, vannak mentális trükkök hogy jobban tudj küzdeni, kevésbé érzékeld a szenvedést, meg meg is kell tanulni azt hogy jobban elviseld azt a nagy mértékű szenvedést, ami fizikailag még éppen pont lehetséges, de egy kezdőnek mentálisan még nem. persze van ebben fizikai tényező is, a kevésbé edzett embernek a teste is kevésbé viseli el az adott terhelést. de mégis úgy gondolom, h erősen mentális is ez (meg persze hozzátehetjük h az h keveset edzett, az is mentális dolog).

 

szóval... ha az amúgy meglepően tág fizikai korlátokon belül nézzük, csak az adott emberen múlik a dolog, ha igazán akarja, akkor meg is tudja tenni! :)
(de ehhez nem elég a puszta akarat, tenni is kell.)

monique 4823 napja
monique képe

amúgy ultra: írtátok azt is, hogy "Az emberi szervezet szerintem - és ebben tudom, hogy van aki egyetért velem - kifejezetten alkalmas az ad-hoc nagy teljesítmény leadására, elviselésére".

 

ultra kontextusában nem értenék egyet ebben, az enyém alapból így kapásból nekiindulva nem alkalmas (én kényes izomzattal születtem, úgy tűnik :) ), de nagyon érdekes kísérlet lenne látni, hogy mennyire tudom hozzászoktatni majd az ilyesmihez. nos, ha igazán akarnám... :) most még nem, de majd eljutok oda is. :)

 

bár ultrában csak olyan (jelenleg távoli) céljaim vannak, hogy megedzzem az izomzatom a hosszabb távokra. és akkor majd egyszer nekiindulok és megyek(futok!) amerre látok. a szervezett verseny ebben kevésbé vonz...

gyaloggalopp 4823 napja
gyaloggalopp képe

Elgondolkodtam én ezen a 30-70 kontra 10-90-en... s rájöttem, hogy a 30 nálam tényleg 30, de a 70- az nem biztos, hogy tényleg a maximum: hiszen épp azt írjátok: edzés, edzésterv, tudatosság, készülés, nem csak "ölöm ét bódottá", ahogy én csinálom. Tehát ha igazán komolyan venném az edzésmunkát, tuti, hogy a 70 nőne... És mivel a 100 az konstans, így az én kis 30-am szépen, lassan lemenne... de nem tízig, ezt továbbra is tartom. Olvastam Szilvivel itt, az EO-n az interjút, s tőle is tanultam megint valamit. Sőt, sokat. Az mindenesetre tuti, hogy az heti 60 - 100 kilométereimet növelni kell, s nem szabad elhanyagolni az alacsony pulzusú, hosszú futásokat, amiket én szerintem másfél éve nem csináltam, csak versenyen. No ennyi. Majd lesz egyszer belőlem is cserebogár... vagy legalább krumplibbogár, ha más nem. :)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
2014-12 hó (3 bejegyzés)
2014-06 hó (2 bejegyzés)
2014-05 hó (1 bejegyzés)
2013-07 hó (2 bejegyzés)
2013-06 hó (1 bejegyzés)
2012-09 hó (2 bejegyzés)
2012-08 hó (1 bejegyzés)
2012-06 hó (1 bejegyzés)
2012-05 hó (4 bejegyzés)
2012-03 hó (1 bejegyzés)
2012-02 hó (1 bejegyzés)
2011-12 hó (1 bejegyzés)
2011-10 hó (3 bejegyzés)
2011-09 hó (2 bejegyzés)
2011-08 hó (1 bejegyzés)
2011-07 hó (1 bejegyzés)
2011-06 hó (4 bejegyzés)
2011-05 hó (3 bejegyzés)
2011-04 hó (2 bejegyzés)
2011-03 hó (3 bejegyzés)
2011-02 hó (6 bejegyzés)
2011-01 hó (5 bejegyzés)
2010-12 hó (1 bejegyzés)
2010-11 hó (2 bejegyzés)
2010-10 hó (1 bejegyzés)
2010-09 hó (1 bejegyzés)
2010-08 hó (1 bejegyzés)
2010-07 hó (2 bejegyzés)
2010-06 hó (3 bejegyzés)
2010-05 hó (2 bejegyzés)
2010-04 hó (1 bejegyzés)
2010-03 hó (1 bejegyzés)
2010-02 hó (4 bejegyzés)
2010-01 hó (1 bejegyzés)
2009-11 hó (3 bejegyzés)
2009-10 hó (2 bejegyzés)
2009-09 hó (1 bejegyzés)
2009-08 hó (1 bejegyzés)
2009-07 hó (2 bejegyzés)
2009-06 hó (4 bejegyzés)
2009-05 hó (3 bejegyzés)
2009-04 hó (1 bejegyzés)
2009-03 hó (2 bejegyzés)
2009-02 hó (3 bejegyzés)
2009-01 hó (4 bejegyzés)
2008-12 hó (4 bejegyzés)
2008-11 hó (9 bejegyzés)
2008-08 hó (2 bejegyzés)
2008-06 hó (2 bejegyzés)
2008-05 hó (3 bejegyzés)
2008-03 hó (4 bejegyzés)
2008-02 hó (1 bejegyzés)
2008-01 hó (7 bejegyzés)
2007-12 hó (1 bejegyzés)
2007-11 hó (2 bejegyzés)
2007-10 hó (6 bejegyzés)
2007-09 hó (4 bejegyzés)
2007-08 hó (2 bejegyzés)
2007-07 hó (2 bejegyzés)
2007-06 hó (6 bejegyzés)
2007-05 hó (4 bejegyzés)
2007-04 hó (1 bejegyzés)
2007-03 hó (4 bejegyzés)
2007-02 hó (4 bejegyzés)
2007-01 hó (8 bejegyzés)
2006-12 hó (3 bejegyzés)