Jövő vasárnap vár egy nagyon szép és ifjúkori emlékeimben szépen élő város Krakkó, ahol jelszavam szerint egy várost akkor ismersz meg ha futsz benne egy maratont!

Vasárnap délelőtt tehát emlékezzünk ifjú korunkra mikor még boldog diákként főiskoláink közötti kapcsolatnak köszönhetően sokszor jártam ott, biztos más lesz, mert eltelt 35 év azóta, de öregember nosztalgiázik, felkeresi régi szerelmeit stb..

Ez így nagyon szép, de, hogy mitől félek, Nem a futástól az menni fog, a mai futás után be is lőttem mire leszek képes.

Az utazástól félek igazán, mert olyan három hete volt egy botlásom futás közben és azóta a bal térdem nem az igazi. Futni semmi gond, megy, ha nem is mint a karikacsapás, de láthatóan jól.

De Krakkóba, hogy akarok eljutni, hát autóval, néztem sok variációt, de valahogy mindben találtam valami gondot. Végül is nem lenne rossz autóval menni, olyan 400 kili símán megy, igaz nem sztráda és át a Tátrán, de csináltam már hasonlót, nem gond. Csak az bizonyos esés következményeként az a bal térd ilyenkor rakoncátlankodik. Kuplungoláskor bele-bele hasít a fájdalom. Ma volt egy utam, csak ide agárdra és vissza, hasonlóan nem sztrádán, hát a váltások nem voltak kellemesek és ez csak 50 oda 50 vissza.

Nyújtott lábbal semmi gond, de ha hajlítom erőből akkor eléggé intenzíven belenyilal.

automata váltónál nem lenne semmi gáz, de így hagyományosnál sokszor meg kell majd állnom ki-ki nyújtani.

Fájdalomcsillapító szerintem nem megoldás, amúgy sem vagyok egy gyógyszerbarát. Max ha nagyon muszáj, orvosra már nincs idő előbb kellett volna gondolni rá. De akkor úgy gondolkodtam el fog múlni rövid idő alatt.

Mi lehet az mi csak bizonyos pozíciókban okoz fájdalmat, amúgy nem? nem vagyok orvos, valószínüleg az eséskor valami kisebb csontszilánk leválhatott vagy akár a szalagban is lehet gond.

Mi lesz? Mindenképpen elindulok aztán a futás az menni fog, mert másnap van, utána valahogy nagyrészt világosban haza sok-sok pihenővel.