Mostanában sokat gondolkodtam azon, hogy edzővel vagy saját kútfőből fussak tovább. Olyannyira, hogy még a döntési egyensúly nevű gyakorlatot is megcsináltam, hogy el tudjam dönteni. Ez az a gyakorlat, amit (meglepő módon) döntési helyzetben érdemes megcsinálni, rendet tesz kicsit az ember fejében, annak idején  a fogyásom előtt is megcsináltam. Most még egy posztot is írtam róla, hogy megtanítsam, hogy is kell használni, de aztán nem tettem fel mégsem. Nem megy nekem a szakma belekeverése a futós dolgokba, pedig talán mégis hasznos lenne… No, mindegy. Abból amúgy az jött ki, hogy egyelőre nem kell nekem edző, meg arra is rájöttem, hogy nem is annyira az edzővel való munkával van gondom, mint inkább az edzésterv alapján való futással. A fő problémámat úgy fogalmaztam meg, hogy ha edzői segítséggel futnék, akkor az „edzés lenne, nem futás”. Hát igen, ez a két dolog feszül egymásnak: fussak, ahogy jól érzem magam, vagy igyekezzek bizonyos célokat kitűzni és megvalósítani – ennek érdekében viszont kötöttebb, fegyelmezettebb munkára van szükség. Munkára. De ugye a döntési egyensúly kihozta, hogy futok, ahogy jön, most épp az nekem a jó.

Már éppen kezdtem ebbe belenyugodni, amikor hirtelen kaptam egy levelet, My ASICS feladóval, How was your run? tárgymegjelöléssel. Ki ez, és honnan tudja, hogy futok? Aztán eszembe jutott, hogy jó pár hete felmentem az asics honlapjára, és kértem edzéstervet. Már nem emlékszem, honnan is tudtam meg, hogy ez van (talán a DK-csoportban írta valaki a fészbukon, nem tudom.) Meg kellett adni bizonyos paramétereket: nem, kor, az eddigi legjobb eredmény és a cél; ez után egy szép kis edzéstervet állított össze a gép. A célt nem volt nehéz megadnom: az a cél, hogy gyorsuljak, és ősszel lesz egy félmaraton, amire már neveztem. Eddig 2:30 körül futottam a félmaratonokat, egyszer voltam ez alatt a bűvös határ alatt. Célnak meg beírtam a két órás félmaratont. Nem azért, mert most el tudom hinni, hogy szeptemberben képes leszek lefutni két óra alatt, hanem azért, mert azt viszont el tudom hinni, hogy ha rendszeresen futok, akkor fel tudok készülni úgy, hogy valamikor sikerüljön két óra alá vinni a félmaratoni időmet. Szóval, megcsináltattam ezt az edzéstervet, elmentettem, és el is feledkeztem az egészről, egészen addig, amíg két hete meg nem kaptam az említett levelet.

Hogy miért a keszthelyi félmaraton utáni keddet jelöltem meg kezdő időpontnak, azt ne kérdezze senki. Gondolom, úgy gondoltam, hogy egy nap pihenő bőven elég lesz a félmaraton után… Úgyhogy azon a héten nem is foglalkoztam az edzéstervvel. Utána héten azonban indult a gyorsító szakasz, gondoltam, belevágok, aztán amíg gondolom, ez alapján futok. Tudom, hogy nem vagyok elég kitartó vagy fegyelmezett ahhoz, hogy egy edzéstervet végig kövessek (illetve a legelsőt azt nagyon sokáig pontosan követtem, de tavaly bohózat volt, amit előadtam: kis túlzással két hetente váltottam edzéstervet…). Azt is tudom, hogy egy ponton biztos nem tudok tartani semmiféle tervet: lesz az UB, ahol annyit futok, amennyit kell. Meg hát vannak igencsak csábító események, amelyek szintén nem férnek az edzéstervbe: rögtön jövő héten egy agárdi félmaraton – itt csak az tart vissza, hogy nem tudom még, hogy tudnék lejutni, meg hát nem tudom, a 7 perc feletti tempóm hogy nézne ott ki. A másik a Pecsenye által szervezett jótifuti, amihez szívesen csatlakoznék, csak az 6:30-as tempóra van tervezve, én meg azt a tempót hosszabb távon még nem bírom. Ja, meg augusztus közepén lesz a Suhanj! szervezésében hat órás éjszakai futás – arra is jó lenne menni, még nem tudom, hogyan, milyen csapatban, de jó lenne. Szóval átlag két hetente van valami, ami miatt tuti nem tudom tartani az edzéstervet…

Nem tudom, hogy így van-e értelme edzéstervről beszélni, mindenesetre egyelőre elkezdtem ezt a tervet követni. Heti négy futással számol (úgy emlékszem, nem tudtam négynél kevesebbet beállítani, de ebben most nem vagyok teljesen biztos, régen volt :) – eddig amúgy heti háromszor futottam). És különböző edzéstípusok vannak. Múlt héten, ezen a héten és jövő héten ugyanaz a felépítés: keddre egy kb. 5 km-es kocogás, szerdára és péntekre egy intenzívebb 8 kili, vasárnap meg egy kb. 12 kilis kényelmes futás. Céltempók vannak megadva, tól-ig – amivel csak az a gond, hogy futás közben nem tudom, milyen tempóval futok. Csak pulzust tudok mérni, mást nem, távot se, sebességet se. Ez nehezíti a dolgomat, de valahogy meg tudom oldani: előre lemérem a távot, amit futni akarok, és azt futom meg, nem improvizálok, vagy kimegyek a szigetre, ahol adottak a km-ek. A kocogás célideje most 8:50/km körül van. Ezt nem is próbáltam tartani, és kivételesen nem azért, mert túl gyors. Biztos megvan az oka annak, hogy miért ad ilyen lassú tempót, de nem tudok ilyen tempóban futni. Augusztusban fog majd 8 perc alá menni a kocogás célideje. A 8 kilis futások múlt héten Build-up címmel mentek, a célidejük 7:40 körül volt, kétszer kellett tempót növelni a táv során. Ezen a héten és jövő héten gyors futás a két 8 km-es futás, a célidők 7 perc alattiak (és persze minden futásnál gyorsabb picivel a célidő). A kényelmes futás tényleg kényelmes tempó, azt sem tudom a megadott lassú tempóban futni.

Konkrétan így néztek ki az eddigi futások:

06. 05. Terv: 4,8 km kocogás (céltempó: 8:52) Múlt héten a keddi kocogást nem futottam meg – akkor még nem gondoltam úgy, hogy elkezdem az edzéstervet.

06. 06. Szerda: terv: 8 km (céltempó: 7:41-6:38 között) – tény: 8,69 km, 57:16 (6:35), átlagpulzus: 154.

06. 08. Péntek: terv: 8 km (7:39-6:37) – tény: 7,32 km, 51:32 (7:02), átlagpulzus: 152. Nagyon meleg volt, nem volt kedvem tovább futni; nem tudtam, hol tartok távolságban.

06. 10. Vasárnap: terv: 12,1 km (8:12–7:38) – tény: 11,5 km, 1:22:49 (7:12), átlagpulzus: 151. A táv megint kevesebb, ez után döntöttem úgy, hogy oké, akkor előre lerajzolgatom az útvonalat. A tempó viszont gyorsabb lett, pedig nagyon párás volt a levegő, nehezen ment a futás

06. 12. Most kedd: terv: 4,8 km (8:45) – tény: 5 km, 36:08 (7:14), átlagpulzus: 140.

06. 13. Szerda: terv: 8 km (7:00–6:33) – tény: 8,3 km, 53:07 (6:24), átlagpulzus: 155. Ezt már előre megrajzolt útvonalon futottam, két kört egy 4 km-es körön, szokásomtól eltérően reggel. Jól esett a kicsit intenzívebb futás, bár a Váci útnál vadregényesebb útvonalat is el tudnék képzelni. (A két kör: 26:13 és 26:54).

06. 15. Péntek: terv: 8 km (6:58–6:31) – tény: 8 km, 51:52 (6:29, az egyes km-ek 6:13 és 6:41 között változtak), átlagpulzus: 157. Este a szigeten. Ez a futás is jól esett. Érdekes volt, hogy az ötödik km-ben megfájdult a jobb oldalam, de aztán valahogy elmúlt. Egyszer volt már ilyen, nem tudom, ez mitől van.

06.17. Most vasárnapra a terv 12,1 km (8:05–7:30) Ez a hét jutalomfutása: hosszú (hosszabb) és lassú :)

Az eddigi tapasztalatok kedvezőek: így eggyel többször futok, mint korábban, és vannak dinamikusabb futásaim is. Magamtól valahogy nem találom a középutat: vagy szééép lassan futok, vagy kihajtom magam – és utóbbi esetben néha verem szét a térdemet. Múlt héten a két 8 kilis futás alatt érdekes volt megtapasztalni, hogy vannak fokozatok a kettő között, és azt, hogy én uralom a tempót. Az eheti gyors futások alatt pedig az volt jó, hogy megtapasztaltam, hogy megy a 6:30 alatti tempó 8 km-en. És ezeken a futásokon se hajtottam magam maximumra. Tegnap, mikor jöttem haza a 8 km után, eszembe jutott, hogy na, most milyen jól esne egy laza tízes :D De aztán győzött a józanság: majd vasárnap.

Ja, és az emlékeztető levelet a fent említett kérdéssel cseles módon mindig előtte nap küldik…