A tavaszi idényben próbáltuk először megszervezni a Tokaj-i túrát, ami az érdeklődés hiányában elmaradt. Anti bácsinak elültettem a bogarat a fejébe, hogy jó lenne, ha ősszel újból megpróbálnánk. Az előzetes felmérések alapján a csapat díjazta az ötletet. Viszont ahogy közeledett a túra napja, egyre jobban gyülekeztek a felhők. A lázas telefonálgatások ellenére el kezdett csökkeni a futók száma először futó triókról futó párokra, majd veszélybe került maga a túra is. Egyre több ember mondta le az utat ilye- olyan okokból, nem a legmegfelelőbb időpontban. Ez szinte lehetetlenné tette az előre tervezést, péntek délután Anti bácsi nekem szegezte a kérdést: „fussunk egyáltalán?” Mire én: „Mindenképp, mutassuk meg a távol maradóknak, hogy minden lehetséges”

23,5 km terepbringa Hajdúböszörmény- Hajdúnánás- M3 felüljáró

Szombat reggel fél 7- kor gyülekeztünk a strand bejáratánál, Bíró Sanyi gyalogosan, Fekete Anti, Molnár Zoli, Vastag Gyuri és jómagam pedig kerékpárral érkeztünk. Felpakoltunk, elosztottuk a csomagokat, gyors csapatkép olyan Csontos Tibi módra, és neki indultunk a végtelennek. Az első szakaszon Bíró Sanyi futott, nem kis tempót diktálva. Aki azt hitte el fogjuk magunkat unni a kerékpáron, jókorát tévedett. Az utóbbi napok esőjétől feláztatott talaján kiválóan tudtunk haladni, mégis megerőltető volt utol érni Kengyelfutó Gyalogkakukkunkat.

Kis pihenés a váltóponton, Anti bácsi máris elindul a legjobb terepfutók gyakorlatával. A traktorok által kijárt út szinte járhatatlan volt ezen a szakaszon, biciklis rodeót játszottunk Zoli a vékony kerekű kerékpárját gyalogosan tolta. Miután Nánás határában véget ért a terep, bevártuk Zolit a leengedett sorompónál, ahol a bakter valószínűleg elaludt, mert vonatnak nyoma sem volt. Ismét együtt a csapat, elindult a száguldás, a vadászat a Vörös Októberre, azaz Anti bácsira. Valahol az autópálya felüljáró előtt sikerült utol érnünk, már igencsak kacsingatott hátrafele, mikor jön a váltás. Ez volt az az eset, amikor a futó előnyben volt a bringással szemben.

12,8 km futás M3 felüljáró-  Hajdúnánás- Tedej- Tiszavasvári- Szorgalmatos Vasútállomás
1:03 perc 4:55 perc/km

A felüljáró lábánál gyorsan ledobáltam a termo cuccot, igencsak hideg volt a biciklin, aztán futóruhába váltva megmásztam az emelkedőt. Annyira nem éreztem magamat komfortosan a kerékpár- futás váltás elején, de csak idő kellett a bemelegedéshez. Visszatekintve inkább a tempó vett ki belőlem egy kicsit többet a kelleténél. Lassan utolértek a többiek, fedezéket nyújtottak a hátulról érkező forgalom elől. Zoli is csak-csak bevállalt egy szakaszt, a vasútállomásnál váltottunk.

18 km bringa Szorgalmatos- Tiszalök-  Kompátkelő- Tiszatardos- Tiszaladány- Tokaj

Gyors átöltözés, egy banán elpusztítva, Sanyival irány a többiek után, akik a pepecselésem miatt jókora előnyre tettek szert. Tesztelhettem a bringámat, jókora sebességgel száguldottunk, és végül észre vettük az út szélén váltakozó oldalon feltűnő kerékpárúton a Böszörmény- i  karavánt. Zoli a hideg ellenére nyárias öltözetben abszolválja a kilométereit. Anti bácsi előre megy, és visszahúzza fél kézzel a kompot (na jó a rendes kompvezető is segít neki ebben), várakozás nélkül feljutunk rá. Kis pihenő, aztán Zoli kezdi második etapját, amit úgy 1 óra 5 perccel teljesít. Tokajba Sanyi fut be számára kicsit kevésnek tűnő 6 km-es távval, viszont valakinek ezt is teljesítenie kellett. A sétálóutcán lévő lángososnál van az ebéd, aztán megtámadjuk a borozót. Van helyszíni fogyasztás és elvitel is, a Tokaj- i borokat nem lehet megunni.

12.5 km futás Tokaj- Tiszapart gát- Kompátkelő

1:04 perc 5:07 perc/km

Hirtelen felindulásból elvállalom a következő szakaszt, Vastag Gyuri ötletére a Tisza melletti gáton futok végig, ami sokkal izgalmasabbra sikeredik látványban, mint a betonút. Később is ki lehet használni ezt a lehetőséget. A futás elég jól megy, bár egy mosdó nem ártott volna menet közben. A többiek riogatnak, hogy hosszú ez a szakasz, viszont nemsoká ( 1óra múlva) kezd körvonalazódni, hol járunk, mindjárt itt a komp. Addig is gyönyörködünk a horgásztavakban, holtágakban, dimbes- dombos futóterepekben, és a Tiszában. Amíg a komp visszatér, kényelmesen átöltözök ismét.

11 km bringa Kompátkelő- Szorgalmatos- Tiszavasvári vasútállomás

Mivel Vastag Gyurit nem lehet futásra csábítani, ismét Anti bácsi a soros, Szorgalmatosig száguld, és mint aki még nem is csinált ma semmi, tovább megy Tiszavasváriig, hogy ne kelljen sokat várni a vonatra. Itt megnézzük a Trianon emlékművet, majd a vasútállomáshoz érünk. Néhányan sörrel csillapítják szomjukat, mások anekdotáznak, majd kalandosan ugyan, de megvásároljuk a vonatjegyeket, amiket nem sikerül felhasználni, mert a kalauz elfelejti megnézni a vagonunkat. Éppen elérjük a vonatot, aztán jót pihenünk rajta, ki-ki a maga kerékpárját őrizve.

Hazatérés

Itthon még épp elcsípjük a kerékpáros felvonulás rajtját, aztán irány haza biciklit takarítani a sártól. Nagyon jó kis kirándulást sikerült összehozni, a kerékpáron hidegnek tűnő idő ideális volt a futásra.

77,8 km-t haladtunk saját erőből, ebből  25, 3 km futással folytatom a hétvégi a hosszúk előző bejegyzésében taglalt jó sorozatát, méghozzá elég jó tempóban. Az 52,5 km bringázás pedig jó keresztedzésnek bizonyult. Gratulálok minden résztvevőnek, remélem jövőre is eljutunk ugyanide!