3 hozzászólásÉletem első szigetkörét egy - B. barátnémnál eltöltött hétvége során elkövetett - irdatlan evés-sorozat után futottam le. Akkor jöttem rá, hogy mint annyi minden, ez is jórészt (nem nagyrészt!, de jó nagy részben:) fejben dől el. Addig csak konditeremben futottam max 3-4 km-eket, a Szigeten csak a Palatinusig futottam (északról kezdek), aztán a nagy evés miatti lelkifurdalás következtében az első szigetkör tök sima ügy volt. Ráadásul akkor még gőzöm sem volt a bemelegítésről és a nyújtásról, így a Szigetre és onnan is futva mentünk/jöttünk, ami így kábé olyan 7 km-es táv. Húúú, de boldog voltam utána, körbeérte a fejemet a szám :)
Aztán szigetkörök jöttek, hetente 1-2, és.... és nem történt semmi! nem ment jobban, nem ment rosszabbul, semmi. Aztán elment a kedvem az egésztől. Persze mégiscsak piszkált a dolog, és elkezdődött Az Utánaolvasás. Rengeteget tanultam a futásról - elméletben. Megtudtam egy csomó mindent magamról, a lehetőségeimről, olvastam a nyújtásról, hogy miért is kell, a levezetésről, stb., stb. Egy szép nap végre az LSD módszerre is ráakadtam, ami nekem egy óriási, addig áthidalhatatlan szakadékot tömött be - választ kaptam arra, hogy hogyan tovább, amikor futni már úgy-ahogy tudok, 5-6 km-t biztosan, de nem fejlődöm. Aztán úgy döntöttem, ideje komolyabbra fordítani a Kapcsolatot. A Futással. Ennek egy hónapja, aminek első 3 hete álomszép volt, jól ment (mindig magamhoz képest értem, naná), szerettem, kedvem volt, megcsapott a szele annak, hogy mi mindent adhat a futás.
Aztán baromian megfájdult a lábam. És most kényszerpihi, amit nagyon rosszul viselek, mert évek óta vártam arra a lendületre, ami most eljött és borzasztó érzés gátat szabni neki. :( Egy ideig futottam még vele, aztán rosszabbodott.
Mindkét lábam a sípcsontom mellett, mentén belül. Nem a sípcsontom, hanem ami mellette van. Asszem, hogy valami ínprobléma lehet (ha igaz, akkor a csont és az izom között ín van?) Most Fastummal kenegetem és lassan ugyan, de javul. Holnap meg kikérdezem a gyógytornászomat, hátha tud valami okosat mondani :(((
Szia lajhára, jó olvasni a történetedet :-). A Komoly Kapcsolat néha türelmet, máskor kitartást, vagy éppen önmérsékletet kíván, már ha megalapozott, tartalmas, hosszú jövőt szánsz neki! Jó úton jársz!
A tünet amit írsz, lehet izomletapadástól, de akár csonthártyagyulladástól is. Mindkét esetben a javaslat: a cipő (vs. a lábad statikája) ill. a terep felülvizsgálata, masszőr az izmok és szalagok helyretételéhez, gyógytornász a karbantartás (nyújtás) megtanulásához.
Hajrá!