8 hozzászólásA hétvége eléggé húzósra sikeredett. Pénteken elmentünk a párom egyik kollégájához sütizni. Hajnali fél 2 körül keveredtünk haza. Szombatra terveztem egy laza futást még a hét levezetéseképp, de aztán annyira sűrű volt megint minden, hogy nem jött össze. Pedig tényleg akartam. Szombaton szülőket látogattam, vasárnap nagytakarítás, majd M szülei jöttek át. Este meg már valahogy Bruce úrfi jobban lekötött, mint az esőben kocogás.
Úgyhogy ma reggel úgy pattantam ki az ágyból, mintha rugók löktek volna ki. Nagyon vártam már a reggelt, hogy menjek futni, és megint egy lépéssel közelebb legyek Prágához.
Lassan ugyan, de haladok. Ma a párom is felkelt 5-kor, és mire hazaértem, kész volt a kávé, forró víz a kádban, kutya megetetve, M is illatosan, felöltözve, útra készen várt. Nincs ennél jobb érzés, amikor az ember kedvese így támogatja.
Igazi kiskirálylány voltam ma reggel. Még a reggeli müzlimet is megcsinálta amíg én készülődtem. Hajszál pontosan 7-kor elindultunk, és végre végre VÉGRE nem rohanva, azon agyalva hogy vajon mit hagytam otthon, hanem összeszedetten, (hétfőhöz képest viszonylag) csinosan, boldogan.
De hogy a futásról is írjak, a pulzusom szépen lassan megyeget lefelé, nem fáj semmim, energiám is lett volna. Végre volt időm gondolkodni, hogy mit is akarok én ettől a Prágától? 2 ÓRÁN BELÜL LEFUTNI!
Még nem tudom, hogy ezt hogy fogom kivitelezni a jelenlegi tempómból kiindulva, de mindenesetre ha a pulzusomat alacsonyan tudom tartani, és ugyanolyan ütemben, de nagyobbakat lépve futok, akár még kivitelezhető is a dolog. Persze hátrányból indulok a magam 158 centijével (ebből nem tudom, hogy mennyi lehet a lábam, de biztos, hogy rövidebb mint egy 180 cm magas futónak...), de egy próbát megér. Szerdán futok legközelebb, akkor már rátérek a Dunavarsány-Délegyháza Félmaraton útvonalára. Ezen a héten még 30 perceket futok, jövő héttől viszont elkezdem növelni az időt.
Lendületesen indult a hét, tele vagyok energiával, és a hajam is azt akarja amit én. Szép ez a nap (a hétfőtől eltekintve)!
Először is gratulálok az eddigi fejlődéshez és kitartáshoz, és a továbbiakra is hasonlókat kívánok. A magasságról: csak nézd meg pl. Kicsi vagy Mira mikre képes. :) A tempóról: a lépésszám növelésével általában alacsonyabb pulzussal el lehet érni ugyanazt a tempót, és hosszabb távon kevésbé fárasztó. Meg szerintem a lábat is jobban kíméli. Lehet, hogy amikor eljutsz egy 1:30-on belüli félmarcsihoz, akkor már csak a lépéshossz növelésében lesz tartalék :). Én az átlagnál magasabb vagyok, de hogy a "kicsiknek" hogyan tud pörögni a lábuk... Van mit tanulni tőlük! További sérülésmentes, jó futásokat kívánok Neked!