Elmentem ma egy hosszú futásra, lett belőle 12km és nagyon nem éreztem jól magam. Bele kellett sétálnom tizenegynél. Ilyen is régen fordult elő. Megint magasnak éreztem a pulzusom, a tempóhoz képes az is volt, pedig annyira nem volt még meleg, kellemes szél is fújt, inni is megálltam kétszer is. A lábaim mint két betonkaró, a pulzusom nyolc kilitől már végig 150 fölött, megint ez a nyomás a gyomorszájamban.
Ezennel elrendelek magamnak három teljes nap pihenőt, csütörtökön, pénteken, meg vasárnap bringázok egy nagyot, fent leszünk a Bükkben egy vidám kis társasággal, iszunk pár sört, túrázunk is egyet, utána hazajövök, futok pár átmozgató rövid távot, és jöhet a maraton! Vannak kétségeim :)
Szerintem a mai egy ilyen nap. Ebben a melegben, erős szélben eleve nem hiszem, hogy egyáltalán lehet igazán jólesős hosszút futni. Én is ezért (is) futottam csak rövidet.
Viszont szerintem ahelyett, hogy túldimenzionálod a dolgokat, inkább egyfajta egyensúlyt kellene megtalálnod a teljes pihenő és a túledzés között. Én speciel nem merném megcsinálni, hogy maraton előtti utolsóelőtti héten egyáltalán ne fussak. Persze lehet így is maratont futni, de én biztos megpróbálnék 1-1 napos pihenőkkel 6-12 km-eket lazán, ahogy jólesik. De nem akarom azt mondani, hogy ez A Helyes Megoldás :)
Hajrá!!