Túléltük az első éjszakát, délelőtt kényelmes szedelődzködés, és irány Laax. Ott is jártam már 2003-ban, az akkori SOW ötödik napját zavarták le Laax-os célterülettel, most a versenyközpontot telepítették ide. Konkrétan Laax-Murschetg a hely neve, azon belül is a Rocksresort nevű épületkomplexum, ami nevéhez híven sziklaomlásra emlékeztető, szanaszét szórt, hatalmas kockaépületekből állt, funkcióját tekintve leginkább hotelek és üzletek kaptak helyet benne.
A mélygarázsban sikerült parkolóhelyet találni, de csak a jelentkezés idejére, órán felül már fizetős a cucc. A jelentkezés gyorsan lezajlott, hosszas sorban állásról szó sem volt, kategóriánként külön-külön asztalok voltak, pillanatok alatt kezünkben volt a csomag rajtszámmal, infós könyvecskével, szórólapokkal. A szokásos kötelezően viselendő, nyakba akaszthatós síp most is kötelező volt, viszont aljas módon nem tartalmazta a csomag, külön meg kellett venni. Ha esetleg szóltak volna előre, elhozzuk a két évvel ezelőttit. A honlapon szereplő előzetes infók általában elég hiányosak voltak, sok minden csak a most kézhez kapott infós könyvből derült ki. Például a pályaadatok is. Ezektől kicsit letettük a hajunkat. Ha ezt pár nappal hamarabb látjuk, lehet visszább neveztünk volna elitből valami gyerekpályára inkább, de most már nem volt mit tenni. Ezt akartuk, megkaptuk.
Prolog: 2.6km / 70m / 32ep
Day 1: 9.5km / 500m / 25ep
Day 2: 11.2km / 720m / 20ep
Day 3: 9.1km / 370m / 28ep
Day 4: 8.6km / 370m / 29ep
Day 5: 11.3km / 410m / 24ep
Day 6: 6.2km / 150m / 26ep
A leginkább figyelemre méltó a második napi 700 fölötti szint, és az ötödik napi 11km fölötti pálya.
Az eredményszámítás a következő: A futott idő / győztes idő * 1000 adja a napi pontot, majd a hat nap alatt összeszedett öt legjobb pontot összegezve kapjuk az összetett eredményt. Arról nem szólt a fáma, hogy mi a helyzet +1 nappal, a prológgal. Anno a 2006-os SOW-on rendeztek még prológot az elitnek, ott a hét futásból a legjobb hatot számolták be. Mint utólag kiderült, itt is ez volt a helyzet.
Ami még nagyon neccesnek tűnt, az a versenyidő. Ez az értesítő szerint 120 perc, kivéve a második nap, ott 180 perc. A 10-11 kilis pályákon, a durvának ígérkező terepeken ez azért kihívás lesz. A versenyidő túllépés, mint ahogy a versenynap feldobása, vagy a rajthoz nem állás, mind 0 pontot eredményez aznapra. Úgyhogy célként belőttük a szintidőn belüli teljesítéseket, és a 127 fős mezőnyünkből összetettben a top 100-ba kerülést. Szintén utólagosan tapasztaltuk, hogy a 120 perces szintidő a gyakorlatban 150-et jelent, szóval itt nemcsak hogy hiányos volt az infó, hanem egyenesen téves is. Svájciaktól azért több precizitást várnánk, no.
Az infók begyűjtése után irány a Prológ helyszíne, Flims-Waldhaus. Vissza két falunyit a kemping felé.
Itt már javában állt a bál, ugyanis délelőtt már lezavartak egy iskolásoknak és VIP-seknek szóló futamot a terep egyszerűbb, civilizáltabb részén. A rajtig még rengeteg időnk volt, úgyhogy kicsit körbejártuk a helyszínt, ismerkedtünk a tereppel, fotózgattunk ezt-azt, a VIP futam ellenőrző pontjai még kinn voltak.
Közeledett a tömegrajt ideje, játszóruhát fel, kis bemelegítés, és irány a rajtvonal. Egy kis téren gyülekeztünk mindannyian, itt még egész jól tartottuk magunkat Hubmannékhoz. Eldörrent a rajtpisztoly, térkép fel és uzsgyi. A pálya többkörös, hurkolt farsta, egy papíron két térkép kivágat. Nem volt egyszerű már a rajtot sem megtalálni, és mire felnéztem, az látszott, hogy a három HUN feliratú versenyző kb. 10 méterrel van lemaradva a teljes mezőnytől. És még a rajtbóját sem értük el. Iramváltás, ideje felpörgetni, verseny van, vagy mi.
A rajtnál egyből kétfelé oszlott a nép, tesómnak más volt az egyes, Tojást nem láttam merre megy, mögöttem lehetett. Az 1:5000-es méretarány kicsit szokatlan volt erdei terepen, majdnem túlszaladok az egyesen, de időben korrigál a tömeg, pár pontig még lehet vonatozni, aztán jönnek a hurkok. Kis terület nagyon megszórva pontokkal, már bezavarnak a juniorok is (előttünk rajtoltak 5 perccel), mindenki össze-vissza rohangál, szétszakadt a mezőny, itt már figyelni kell nagyon, muszáj egyedül tájékozódni. Ami nem egyszerű ezen a hepe-hupás terepen, kisebb-nagyobb dombok mindenfelé, és bár az erdő maga jól futható, a láthatóság nem az igazi, a mélyedésekben lévő pontok csak nagyon közelről látszanak. Egy hurok végén befigyel egy kisebb bóklászás, oda 2 perc, kezdek fizikailag is szétesni, túl gyors volt a kezdés, és még csak az első kör felénél járok. A kisebb fölfelék is nehezen mennek, már csak azért küzdök, hogy Hubmannék ne körözzenek le, az mégiscsak kínos lenne. A kör végén visszaérünk a faluba, pár gagyibb átmenet után a befutópontot megfogva nem a célba kell befutni, hanem le vissza a térképrajthoz. Ez első kör 21 perc lett, katasztrófa.
Irány a második kör. a térképrajnál vagyok, mikor hallom hogy Martz és Hubmann küzd egymással a befutón, előbbi győzött. A második körben nincsenek hurkok, egy sima körpálya. Versenyzők már alig lézengenek, pontközelben nincs aki segítene. Egy-két kisebb melléfutás után gyakorlatilag az utolsó figyelősebb pontnál sikerül teljesen elveszni. A sok egyforma hupli közt a már teljesen zokni agyammal nem tudtam helyrerakni magam, jó 4-5 perc bóklászás után végre beleesek egy ismerős sziklatömbbe. Ekkor látom meg Tojást is. Pár átmenet van már csak, de lankásan fölfele, ott még tartom a tempót Tojással, aztán a befutópontra menet a meredek emelkedőt már nem bírom, Tojás megkocogja, ő nyeri a párbajt. 39:41 lett a vége, de nem 2.6, hanem 3.6km-en, legalábbis a térkép szerint. Az eredménylista szerint 120-an indultunk, hatan valahol rossz pontot fogtak, további kemény egy emberkét sikerült megverni. Tesóm 108., Tojás 112., én 113. Hát, legalább a szintidő sikerült. Más kérdés, hogy teljesen széthaltam, és akkor ez még csak a prológ volt.
Levezetésként lenéztünk a közeli tóhoz, becsületes nevén a Caumasee-hez. A valóságban is pont olyan hihetetlenül gyönyörű a vize, mint ahogy azt az előzetes képeken láttuk. Flims-Waldhaus-tól párszáz méteres sétával lehet elérni a liftet, ami a megfáradt/lusta emberkéket leviszi a tóhoz. Lent strand is van, 17 órától ingyenes a belépés, ide még visszajövünk.
A rendezőség összeállított egy kis videót a prológ napjáról:
Nagyon cukik a kisiskolások (4:00-tól), mikor a résztvevő országokat köszöntik, mindenkit a saját nyelvén. Szöszi kiscsaj megküzdött rendesen az 'Üdvözlet, Magyarország'-gal. :)