...de tegnap el akartam mesélni az edzést, csak megnyomtam valami gombot, és elszállt az egész. (kivételesen én voltam a hibás, nem a szoftver. Vagy mégse?? :)

Szóval tegnap végre bepótoltuk a pénteki résztávos edzést Zolival. Azért bírtam, amikor idetelefonál 16 óra 42 perckor, hogy ő már fel öltözve, lábán a cipő, mikor találkozunk?? Ezen a ponton persze vázoltam, hogy nekem meg még nincs a lábamon a cipő, tehát kidumáltam egy 16:55-ös rajtot. Bár a helyes tippelők között nem fogom kisorsolni az Asics tesztcipőmet, de azért lehet tippelni, vajon ki késett (többet)? :o)

Szóval 5 körül indultunk, és a cél a SZEOL-pálya volt. Kisebb bemelegítés után jutottunk el a célponthoz, és ismerkedéssel kezdtünk. Neeem, nem egymással ismerkedtünk, hanem a pályával. Zoli oda volt, meg vissza kétszer, kb, mint mikor egy kiskölyök új kisautót kap :) Mindenesetre tényleg szép a pálya, kis igényes, sávok felfestve, meg még vizesárok is van az akadálynak, de bakker, az olyan mély, hogy félnék, hogy belefulladok. De persze nyáron jó frissítésnek :)

Egy laza kör után nekiálltunk az "edzésprogram"nak, ami a 8×400gyors/400laza volt. Persze csak saját kútfőből, mert gondoltam, felpörgök még egyszer a női futógála előtt, talán így utoljára az őszi szezonban. Ja, mellesleg vittem az új cipőmet, vagyis az vitt engem.
Az első gyors kör 1:48 lett, hát nem egy világbajnok idő, de nem igazán éreztem még a ritmust. Aztán pihi, aztán nem fogom végigírni a 8-at, részidőkkel, érzésekkel, nyugi. De jó volt. Belemelegedtem lassan, elkezdtem élvezni a gyors köröket, a jóleső, és nem fájó küzdést, és ez 1:40-44 közötti időket adott. Teljesen jó volt. A cipő vitt, nem volt vele gond, bár arra csak utólag jöttem rá, hogy nehéz azért ám a cipőre koncentrálni, miközben gyors 400-at futok :) Mindenesetre, mintha már nem nyírta volna a lábamat, csak a meglévő vízhólyagomnál babrált, de ase fájt, és ez a lényeg. Talán összecsiszolódunk végre?? Jó lenne. Mindenesetre most megadtam neki az esélyt, hogy pihentetem vasárnapig, addig begyógyul a lábam, és aztán vasárnap megmutathatja, mit tud aszfalton 10 kilin :) Nincsenek nagy igényeim: nem kell egyéni csúcsot futnia :o)
De ne szaladjunk előre, hisz volt még egy utolsó kör, amikor nem tudom honnan jött az erő, meg a lelkesedés, meg a még-egy-kicsit-belehúzok érzés, és 1:37 lett a vége. Most nem lapozgattam vissza nyárra, hogy 1:33-35 körül hol van a 400-as PB-m, de ez egy klassz kör volt, és még szét se harcoltam magam, és mellesleg ősz is van, formában se vagyok már annyira...

Közben Zoli is élvezte a helyzetet, a körök többségét velem kocogta, a 6. és a 7. körben húzott el, hogy fusson egy 1:22-es és 1:17-es karikát :)) Na, persze, akinek ilyen az alkata, és még szereti is a pörgést, attól el is várjuk :))

Aztán hazakocogtunk. Jó volt, telve adrenalinnal, tervekkel. Igazából Zoli zsongott be, hogy feltétlenül kéne minden hétre egy ilyen edzés, és tudom is, hogy sokszor el fogom még kísérni: hisz a cipőt is tesztelni "kell", meg van ott rekortán-csík, ahol lehet 100m-t futni, és azt is ki kéne próbálni :)))
Csak már egyre hosszabbak az esték és egyre hűvösebbek, és félő hogy a gyors edzések egyre sérülés-veszélyesebbek. Talán inkább tényleg célszerű már azokat a konditermes edzéssel összekombinálni.

Holnap viszont megyek úszni :o)