Huszonhét fokban nem futunk bútorászos gatyában.
Huszonhét fokban nem futunk bútorászos gatyában.
Huszonhét fokban nem futunk bútorászos gatyában.
Huszonhét fokban nem futunk bútorászos gatyában.

Onnan jutott ez eszembe, hogy futottam délután, 27 fokban, hosszú, meleg bútorászos gatyában. Úgy emlékszem, nem volt jó nekem. Ezért is lett a tervezett két körből csak egy, meg azért is, mert fáradtak voltak a combjaim. Éreztem már egész nap, (sőt, szerintem a szombati tekerés az oka,) de reméltem, hogy majdcsak lesz valahogy, ha már ott vagyok a szigeten. És lett is: 24 percnél nagy holtpont, végül hősies küzdelemmel belesétálás nélkül egy kör, de onnan aztán egy tapodtat sem volt hajlandó futni a lábam.

A kérdés: kellene-e ilyenkor mégis továbbfutni (merugye hogy fejlődök így távolságban?) vagy esetleg már el sem kellett volna kezdeni, ha éreztem a fáradtságot? Vagy a híres "24 perc futás - 2 perc gyaloglás" módszert kellett volna alkalmaznom?

Mindenesetre holnap pihi, ez biztos. Szerdára viszont lenne már tennivaló...